A közösségi média óriásai nem teljesítik a hatóságok felhasználókra vonatkozó adatigénylését.

Kémkedési célzattal indították azokat az adathalász támadásokat, amelyek a LinkedIn-ről indultak, álláshirdetésnek álcázva. Az új támadási forma a social engineeringre épít.

A Coca-Cola, a Mozilla, a Viber és sokan mások bojkottálják a Facebookot, amíg nem tesz a rasszizmus ellen.

A pár másodperces vicces videókkal sikeressé vált cég most üzleti szolgáltatást indít, mely megkönnyítheti egy brand kiépítését a platformon.

Sokan esnek egymásnak a napokban támadva vagy védve Donald Trump álláspontját arról, hogy valóban jogosak-e a Twitter vádjai az elnök irányában. Egy ismeretlen által indított fiók mindennél meggyőzőbb érvvel szolgált a Twitter mellett.

Különösen kellemetlen, hogy a főszereplője egy konzervatív lapnál dolgozik újságíróként.

A közösségi oldal több tucatnyi alkalmazottja azért hallatja a hangját, mert Mark Zuckerberg láthatóan behódolt Donald Trumpnak. Végigvesszük az elmúlt időszak két olyan folyamatát, amiből ez következett.

Alighogy megváltoztatta a Facebook vezére korábbi álláspontját a posztok valóságtartalmának ellenőrzését illetően, máris hajmeresztő álhírek kezdtek terjedni róla.

Szimpla sértődéssel indult és fenyegetésre váltott, most pedig háború lesz belőle: Trump elnök aláírta azt a rendeletet, amelynek értelmében a moderáció terén megköthetik a közösségi oldalak kezét.

Ritkán kerül új hangulatjel a lájk gomb kibővített sorába, de a koronavírus elhozta az együttérzést kifejező reakciót.

A TikTok szülői felügyelet megoldásának hála testre szabható, hogy milyen videók jutnak el a kiskorúakhoz, kiktől kaphatnak üzeneteket, és mennyi időt tölthetnek a közösségi média felületen.

Ezzel a módszerrel veszi fel az Egészségügyi Világszervezet a küzdelmet a közösségi médiában terjedő álhírekkel.

A kínai közösségi oldallal kapcsolatban egyre többen fejezik ki rosszallásukat, a személyes adatok kezelése mellett az is sokakat zavar, hogy főként kiskorúak használják.

Gyíkemberek? Chemtrail? Árnyékkormány? A jövőben is bárki tweetelhet ilyesmiről, de lesz mellette egy jól látható jelzés, hogy mindenki tudja, mire számíthat.

Mármint ugye annak a Facebooknak, amelynek egyébként sem épp a biztonság szóval forrt össze a neve. Kellemetlen.

A videószolgáltató nyilvánosságra hozta, hogyan próbálja visszaszorítani az álhírterjesztést az idei év legfontosabb amerikai politikai időszakában. Csak hát, azt folyamatosan tapasztaljuk, hogy ez sem jogilag, sem morálisan, sem pedig techikailag nem egyszerű és egyértelmű feladat.

Pont, amikor egyre többen fordulnak az arcfelismerő technológiák ellen, egy amerikai cég 3 milliárd fotóból álló gyűjteményt gereblyézett össze. Elvileg megtehették, de mégis elég kényelmetlen ilyen adatbázist egyben látni.

A népszerű fotó- és videómegosztó szolgáltatásba 2018-ban került bele a hosszabb videókat összegyűjtő IGTV funkció. A jelek szerint azonban nem jött be a számítás, és csendben elkezdték kivezetni. Újabb jel, hogy nem kéne mindenkinek mindent IS csinálni egyszerre?

A szándékos félrevezetés megelőzése végett mindenképp száműzve lesz az oldalról mások megszemélyesítése és ez nem csak a kamu profilokat, de a DeepFake videókat is érintheti.

Jó dolog a félrevezető tartalmak ellen harcolni, de egyelőre van egy kis baj az alapokkal: vajon mi alapján dönt majd a Facebook?