Egy K5 biztonsági robot elütött egy 1 éves gyereket az egyik plázában.

Európában is egyre több feltétel adott a virágzó innovációs piachoz.

Minden chip szilícium-alapokra épül. E nélkül nem lennének PC-k, telefonok, iPadek és okoskarkötők sem. De az alapok már 60 évesek, és lassan elérjük a technológia határait, itt van hát az ideje valami egészen újjal előrukkolni. Ebben értek el most komoly áttörést.

Moore törvényébe kapaszkodott az Intel hosszú időkön keresztül, és mindenki egy emberként hitt is benne. Nos, ma már ez nem ilyen tiszta.

A Daimler ügyvezetője nem gondolta, hogy ennyire jól halad a Szilícium-völgy.

Műanyagból áramkört építeni? Lehetetlennek tűnik, de nem az; a plasztik chipek egy nap a szilícium lapkákat is kiválthatják.

A szilícium-völgyi óriások 3,6 millió dollárt dobtak össze, hogy megelőzzék a „következő Heartbleedet”.

Sean Parker aktív politikai-társadalmi szerepvállalásra ösztönözné az amerikaiakat.

Dél-Korea legnagyobb Bitcoin-váltója, a Korbit 400 ezer dolláros tőkebefektetést kapott egy amerikai befektetői csoporttól.

A vigaszdíjon felül pedig többet keresett, mint Marissa Mayer, a Yahoo ügyvezetője.

Egyre súlyosabb problémát jelent a lakhatás a Szilícium-völgyben.

Larry Page és Sergey brin tizenöt évvel ezelőtt egy Menlo Park-i garázsból indította el a Google-t a világsiker felé.

Az 1965-ös ragyogó önbeteljesítő jóslat lassú, de biztos fakulásnak indult. A Moore-törvény megdőlni látszik.

2015-re készülhet el az Nvidia vadonatúj központja a szilícium-völgybeli Santa Clarában, amely a vállalat törekvéseit szimbolizáló, lenyűgöző építészeti megoldásaival, valamint a dolgozók együttműködését és inspiráló munkakörnyezetét elsődlegesnek tekintő szerkezetével az Apple és a Google új főhadiszállásaival vetekedhet.

Műanyag, alumínium, réz és szilícium - legtöbben ezekre az anyagokra gondolnak, ha felötlik a fejükben egy PC. A valóságban ennél sokkal több anyag kerül a gépekbe, még olyan is akad, amire sosem gondoltunk volna.

A vállalatok ügyvezetőinek közel fele szerint ez négy éven belül bekövetkezik.

Apránként, de a technológia fejlődésével egyre közelebb kerülünk a kvantumszámítógépek világához. Az IBM eredményei legalábbis erre engednek következtetni.

Hány út vezethet a jövő chipjének megvalósításához? Fogós kérdés, ennek ellenére pár válasszal már tudunk szolgálni.

Az integrált áramkör feltalálása is Robert Noyce nevéhez kötődik.

Egyelőre úgy tűnik csak a szuperszámítógépek sajátja lesz az új technológia.