A telefonok, táblagépek és egyéb elektronikai eszközök élethű képeket jelenítenek meg és valósághű hangokat játszanak le. Mi a következő lépés? Talán az, hogy a virtuális tárgyakat valódinak érezzük.

Nem csak a pandémia húzta le a statisztikát, már évtizedek óta romlik a helyzet. Egy 30 évet átölelő tudományos elemzés rávilágított: a gyerekek élete végleg átköltözött a kijelzők mögé.

Az egymástól függetlenül több felhasználónál is megjelenő anomália nem létezik.

A mesterséges intelligencia már ott van a munkában, az otthoni döntésekben és a gyerekek körüli hétköznapi helyzetekben is. Ennek kihívásairól szól többek között a MI ÉS MÁS podcast friss adása, amelyben Horváth Péter, lapunk vezetője volt a vendég.

A YouTube évek óta azt állítja magáról, hogy nem az a célja, hogy minél tovább a képernyő előtt tartsa a nézőket. Azok a bírósági iratok, amelyek most kerültek nyilvánosságra az Egyesült Államokban, egészen más képet mutatnak.

Úgy tűnik, hogy a konzolóriásnak tervei vannak a telefonjaink hasznosítására.

Két folyamat is erősödhet a játékiparban, ahogy egyre több országban felgyorsul a közösségi média életkor-alapú szabályozása: az egyik a marketing átalakulása, a másik a digitális térben történő népvándorlás. Elmagyarázzuk, mi történhet a következő 1-2 évben.

A Képernyőidő mostantól Viberen is követhető. Így az új cikkeinkről és ajánlóinkról közvetlenül kaphatsz értesítést, nem kell arra várnod, hogy a közösségi oldalak algoritmusai épp eléd sodorják őket.

Lenyűgöző fényeket varázsol a képernyőre a DLSS 5, de közben drámaian átalakítja a karakterek arcát is.

Furcsa, de lesz ilyen intézmény. 2026 szeptemberében Prágában egy olyan elit gimnázium kezdi meg működését, amely alapjaiban írja felül a modern pedagógia dogmáit.

2004-ben még átlagosan 150 másodpercig tudtunk egyetlen képernyőn futó feladatra koncentrálni. 2026-ra ez az idő drasztikusan, mindössze 47 másodpercre zuhant.

A kapát-kaszát még mindenki hagyja pihenni, itt nem egy Recall Lite-ról van szó.

Egy nagy kutatás jelentősen árnyalta a képet arról, amit a képernyőidő káros hatásairól gondolhatunk, ráadásul a közösségi média szabályozási kérdéseiben is fontos szempont lehet.

Képernyő nélküli AI-eszközt akarnak, megfizethető áron.

Virtuális pénz, mikrotranzakciók és digitális költési minták - mit tanul ebből egy kamasz és mire kell nekünk szülőként figyelni, ha a felelős képernyőhasználat mellett a pénzügyi tudatosságot is tanítanánk?

Húsz évnyi kutatás összegzése után az amerikai gyermekorvosok kimondták azt, amit sok szülő már tapasztalatból sejt: a képernyőhasználat kérdését nem lehet pusztán percekben mérni. De mit ajánlanak most a szakértők?

Egy új kártevő a felhasználó tudta nélkül kattint reklámokra és hozzáférhet a képernyőhöz is.

Egy friss kutatás szerint már nem csak a képernyőn keresztül lehet megtéveszteni az AI-alapú robotokat: elég egy jól elhelyezett fizikai felirat, és a gép akár teljesen eltérhet az eredeti feladatától.

Személyes adataink akkor is veszélyben vannak, amikor nyilvános helyen egyszerűen csak valaki a vállunk fölött belenéz a telefonunkba. Erre próbál most a Samsung megoldást nyújtani a legújabb pletykák szerint.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság legfrissebb kutatása szerint Magyarországon a gyerekek átlagosan kilencévesen jutnak első mobiltelefonjukhoz, de már az óvodások körében is egyre gyakoribb az okoseszköz.