Az FBI 13 embert gyanúsít azzal, hogy részt vett az Anonymous 2010-es túlterheléses támadásaiban. Közük nagy cégek közismert szakembereit.

Az Oxfordi Egyetem kutatásai szerint a magyar Wikipedia legvitatottabb és legaktívabb bejegyzései között ott van még a cigánybűnözés, a Magyar Gárda, Gyurcsány Ferenc beszéde és a radikális jobboldal is.

Az akciónak hála csak médiafelhajtást kapott egy állítólag titkosított információkat tartalmazó, töröltetni kívánt szócikk.

A kattintások döntő többsége öt nagy oldal körül forog: az első a Facebook.

Az új oldalt a beállítások és a funkciók kihasználására alakították ki.

A Skimzee segít az olvasásban a Twitteren és a Wikipedián is.

Jimmy Wales az orwelli javaslat törvénybe iktatása esetén titkosítaná a Wikipedia belföldi adatforgalmát.

Bár a felhasználók tekintetében a nemek egyenlően oszlanak meg, a szerkesztők esetében nagy a szakadék.

Rengeteg online oldal és közösségi szolgáltatás segíti az eligazodást a világ egyik legnagyobb sporteseményének követésében, mi most a magyarokra koncentráltunk.

Az utóbbi években igen jelentősen csökkent az elfogadott kérelmek száma.

A Wikipédia társalapítója, Jimmy Wales ingyen dolgozik majd a brit kormánynak, munkája az lesz, hogy a politikai döntéseket érthetővé tegye az emberek számára.

A Wikipedia, a Mozilla, az Anonymous és a Kalózpárt után a Google lépett, ők a felhasználókat mozgósították.

Érdemes észben tartani, hogy az enciklopédia adataihoz történő hozzáféréssel teljes mértékig szembemegyünk az oldal elsötétítésének céljával. Ha mégis szükségünk lenne az információkra, pár kiskapu nyitva áll előttünk.

A sokat kritizált amerikai szerzői jogi törvények ellen tiltakoznak a 24 órás kimaradással.

Idén is sikeres volt az ingyenes enciklopédia pénzgyűjtő akciója. Január elejére összegyűlt a kért 20 millió dollár.

Csalódott magyar focidrukkerek garázdálkodtak az Anzsi Mahalacska angol nyelvű szócikkénél.

A Windows 7 keresője bővíthető: akár a YouTube-on, vagy Flickr-ön is kereshetünk a Sajátgépen keresztül.

Az iPodtól és a BlackBerrytől a Twitterig és Wikipédiáig megvizsgáltuk, miként és kik nevezték el ezeket a híres termékeket.

Kínából is elérhetők a Wikipedia angol oldalai, de Tibet még mindig tabu.

Egy magyar bejegyzés lett a mérföldkő.