Nagyon csábító ajánlatokkal találkozhatunk az interneten, több 7 hüvelykes táblagép is elérhető már mintegy 30000 forintos áron. Sokan rástartolnak ezekre az ajánlatokra és utóbb jönnek rá, hogy eredetileg nem ilyen lovat akartak.
Az igazán igényes vásárló természetesen nem adja alább (vallásos meggyőződéstől függően) egy iPad-nél vagy Galaxy Tab-nél illetve más márkás gyártó igényesen összerakott táblagépénél. Ehhez azonban fájdalmasan mélyen kell zsebbe nyúlni, ezért aztán legtöbben racionalizálni vagyunk kénytelenek, különösen ilyen válságos időkben. Ennek esik áldozatul a képméret és a márka is. Előbbivel a kényelmes böngészés lehetőségét áldozzuk fel, de ezzel együtt lehet élni. A márkanév általában garantálja nem csak a megfelelő megjelenést, kidolgozottságot, de a jó belső felépítést és teljesítményt is. Utóbbiak sokkal lényegesebbek, mint gondolnánk, de miért is?
Az Android 2.2-től kezdődik?
Vagy még inkább 2.3-tól. Az olcsóbb táblagépeken nagyon sok esetben Android 2.1 fut. A rendszer működik, legfeljebb - olcsó gép lévén - kicsit lassabban, mi ezzel a baj? A probléma akkor jelentkezik, mikor szeretnénk böngészni, lejátszani valamit a készülékkel. Meg is találjuk Android Marketen az ehhez szükséges médialejátszó, elektronikus könyvolvasó alkalmazásokat, csak éppen nem akarnak feltelepülni a táblánkra vagy telepítés után nem működnek, mert az operációs rendszer egy újabb kiadását igénylik.
Ilyenkor indul a hajtóvadászat: át lehet-e térni Android 2.2-re, amin már fut a PDF olvasó, az Angry Birds és az eBook Reader? Persze még inkább kívánatos az Android 2.3 lehetősége, amivel még bizonyosan számolnak a gyártók egy ideig. Ilyenkor jön a meglepetés, ami igazán nem kellene, hogy meglepjen bárkit is. A névtelen gyártók nem szentelnek időt az utólagos támogatásra, a legtöbb esetben nem kínálnak frissítést az újabb operációs rendszerre. (Előfordul, hogy a beépített RAM és flash memória mennyisége ezt gyakorlatilag nem is teszi lehetővé!) Ha pedig nem tudunk Android 2.1-ről feljebb lépni, akkor leginkább csak képnézegetésre és igen korlátozott böngészésre használhatjuk a készüléket, elszenvedve az alsóbb árkategóriában előforduló 4-600 MHz-es, előző generációs ARM alapú processzorok lassúságát. Szerencsés esetben fórumokon találhatunk magánmegoldásokat, illetve megpróbálhatjuk beazonosítani, hogy a mi hardverünk melyik eredeti (OEM) gyártó terméke. (Jó esetben sok manuális munka árán tudunk frissíteni, de fennáll a veszélye annak, hogy halott ócskavassá alakítjuk a gépet egy nem odaillő ROM image feltöltésével.)
Azt javasoljuk, hogy semmiképp se válasszon olyan gépet, melyen gyárilag nem legalább az Android 2.2 fut, de jobb a 2.3-as változat. Nagyobb méretű gépekhez még inkább az Android 3 javasolt, de ilyet alsó árkategóriában nemigen találhatunk.
Kinek kell inkább e-reader?
Érdemes megfontolni, hogy nem járunk-e jobban egy könyvolvasóval. Ezek a készülékek harmicezer forintos ártól érhetők el, azaz áruk a legolcsóbb táblákéval mozog egy szinten. Az eBook olvasó elektronikus papírja szemkímélőbb, ám nem színes és animációkat sem igen tud megjeleníteni, szóval tényleg csak olvasásra alkalmas, arra viszont nagyon. Az elektronikus papírnak - akár egy közönséges papírlapnak - nincs saját fénye, mert csupán a környezetét veri vissza, így nem terheli túl a szemet, sokkal tovább lehet tehát kifáradás nélkül olvasni.
