Az autók jövőjét már nem csak a motorok, az akkumulátorok vagy a látványos kijelzők határozzák meg. Egyre nagyobb szerepet kapnak azok a szenzorok, szoftverek és algoritmusok, amelyek a háttérben figyelik a jármű környezetét, értelmezik a forgalmi helyzeteket, ellenőrzik a vezető állapotát, és szükség esetén be is avatkoznak. A Bosch a május 21-22-én Budapesten megrendezett AI Symposium 2026-on mutatta meg, milyen irányba tartanak azok a fejlesztések, amelyek az önvezető autózás, az utasbiztonság és az ipari automatizálás következő nagy lépéseit alapozhatják meg. A vállalat szerint az AI az autóiparban akkor teremt valódi értéket, ha nem marad látványos jövőkép, hanem megbízható, sorozatgyártásban is használható funkcióvá válik. Ez különösen igaz a fejlett vezetéstámogató rendszerekre, amelyeknek nem elég érzékelniük a környezetet. Fel kell ismerniük a közlekedési helyzeteket, pontosan kell értelmezniük az út, a többi jármű, a gyalogosok és a váratlan akadályok viselkedését, majd valós időben kell reagálniuk. A gépi látás és a térbeli tájékozódás ezért már nem távoli kutatási terület, hanem az autóipari fejlesztések egyik legfontosabb alapja.
Dr. Szászi István, a Bosch csoport vezetője Magyarországon és az Adria régióban arról beszélt, hogy a vállalat AI-alapú technológiákkal olyan megoldásokat akar kínálni, amelyek a közlekedésben és az iparban is biztonságosan, a gyakorlatban is eredményesen használhatók. A Bosch nemzetközi szinten eddig több mint 2000 AI-szabadalmat nyújtott be, és 2027-ig globálisan több mint 2,5 milliárd eurót tervez befektetni ezen a területen. Ez jól mutatja, hogy az AI nem kiegészítő divatszó a vállalatnál, hanem a következő évek fejlesztési stratégiájának egyik központi eleme. A budapesti esemény egyik legérdekesebb témája az utastér biztonsága volt. Az autók védelmi rendszereiről sokáig elsősorban a külső érzékelés jutott eszünkbe: radarok, kamerák, távolságmérők, sávtartó és ütközésmegelőző rendszerek. A Bosch szerint azonban legalább ilyen fontos az is, ami az autón belül történik. A vezető fáradtsága, figyelmének elterelődése vagy egy hirtelen rosszullét pillanatok alatt veszélyhelyzetet teremthet, ezért az utastérfigyelés a következő évek egyik kulcsterülete lesz.
Nem véletlen, hogy az Európai Unió általános biztonsági rendelete már 2024 óta előírja a fáradtságfigyelő megoldások alkalmazását az új autókban, 2026 júliusától pedig a vezető figyelmének elterelődését érzékelő rendszerek is kötelezővé válnak. A Bosch fejlesztései ennél tovább mennek: az utastérben elhelyezett kamerák és radarok nemcsak azt figyelhetik, hogy a sofőr éber-e, hanem azt is, hogy az utasok biztonságos testhelyzetben ülnek-e, van-e valaki túl közel a légzsákhoz, a vezető a kormányon tartja-e a kezét, vagy maradt-e gyermek az autóban. Dr. Oliver Lange, a Bosch Research belsőtér-érzékelési területért felelős vezetője szerint a biztonság ma már nem kizárólag a jármű külső környezetéről szól. Az új szabályozások, az NCAP-minősítések és a fogyasztói elvárások miatt gyorsan fejlődik az utastér érzékelése, az AI-alapú innovációk pedig nemcsak az utasokat védhetik hatékonyabban, hanem az automatizált vezetés további fejlődését is segíthetik. Egy valóban önvezető vagy magas szinten automatizált autó ugyanis nemcsak azt kell tudja, mi történik az úton, hanem azt is, milyen állapotban vannak azok, akik benne ülnek.
A Bosch fejlesztései az életjelek figyelésére is kiterjednek. A belsőtér-érzékelés egyik kiemelt iránya a szívritmus és a légzésszám becslése, amellyel a rendszer időben észlelheti, ha a vezető rosszul lesz, elveszíti a cselekvőképességét, vagy olyan állapotba kerül, amelyben már nem tud biztonságosan reagálni. Ilyenkor az autó figyelmeztethet, kritikus helyzetben pedig akár biztonságosan meg is állíthatja magát. Ez nem látványos kényelmi extra, hanem olyan fejlesztés, amely valódi baleseteket előzhet meg. A többkamerás és radarral támogatott utastérfigyelés az utasokra is figyel. A 3D testtartás-érzékelés például észlelheti, ha valaki olyan pozícióban ül, amely egy hirtelen fékezésnél vagy ütközésnél súlyos sérülést okozhat. Ilyen lehet, ha az utas a műszerfalra teszi a lábát, vagy a feje túl közel kerül a légzsákhoz. A rendszer a bent ülők magasságának és testsúlyának becslésével a légzsákok működését is pontosabban igazíthatja az adott helyzethez. Különösen fontos, hogy az érzékeny szenzorok az autóban felejtett gyermeket is észlelhetik, akkor is, ha kívülről alig látható, hogy van valaki a járműben.
A Bosch nemcsak az autók működésébe, hanem a gyártásba is egyre mélyebben építi be az AI-t. A vállalat szerint megbízható ipari termék csak akkor készülhet, ha a tervezés és a gyártás teljes folyamatában pontos ellenőrzés működik. Az AI- és gépitanulás-alapú módszerek szerepet kapnak a járműipari MEMS szenzorok fejlesztésében, a forrasztások automatizált minőségellenőrzésében, valamint olyan hibák feltárásában is, amelyek hagyományos módszerekkel nehezen azonosíthatók. Ilyenek például az egyes járműkomponensekben, köztük légzsákelektronikákban jelentkező zörgések, rezgések és súrlódások. Ezek a hibák a felhasználó számára rendkívül zavaróak lehetnek, a gyártásban pedig nehezen megfogható okokból eredhetnek. Az AI-alapú elemzéssel a Bosch célja az, hogy ezeknek a problémáknak a rejtett forrásait még a sorozatgyártás előtt megtalálja és kiküszöbölje.
A fejlesztés és a gyártás hatékonyságát segíti a Bosch és a SZTAKI közös GraphRAG technológiája is. Ez lényegében AI-alapú vállalati tudásközpontként működik, amely hatalmas mennyiségű strukturálatlan adatban, például PDF-ekben, jelentésekben és műszaki dokumentumokban képes pontos válaszokat találni. A mérnökök és kutatók így gyorsabban juthatnak el a szükséges információkhoz, az új szakemberek pedig könnyebben kapcsolódhatnak be a futó projektekbe és fejlesztésekbe.
A Bosch budapesti AI Symposiumon bemutatott fejlesztései azt jelzik, hogy az autóipar következő nagy átalakulása nem egyetlen látványos funkcióról szól majd. Az AI egyszerre lesz jelen a vezetéstámogatásban, az utastér biztonságában, az egészségügyi vészhelyzetek kezelésében, a gyártás ellenőrzésében és a mérnöki tudás rendszerezésében. A jövő autója nem attól lesz okosabb, hogy több kijelző kerül bele, hanem attól, hogy jobban érti, mi történik körülötte és benne. Ez pedig már nem távoli ígéret, hanem olyan fejlesztési irány, amelynek első elemei hamarosan a mindennapi közlekedésben is egyre természetesebbé válhatnak.
