A kormány legbelső köreiben is pontosan tudtak arról, hogy a gödi Samsung-akkumulátorgyár működése komoly egészségügyi kockázatot jelent, a létesítményt mégsem állították le - derül ki azokból a dokumentumokból, amelyekre a Telex oknyomozó anyaga épül. A lap szerint a hatóságokhoz eljutott mérések nem egyszer határértékek többszázszoros túllépését mutatták ki, a dolgozók egy részét pedig bizonyítottan rákkeltő anyagok belégzésének tették ki.
A beszámoló alapján több, korábban elhallgatott légtérmérés is készült a gyár területén. Az egyik legsúlyosabb esetben egy ukrán munkavállalónál nikkel-kobalt-mangán port mértek, amely 510-szeresen haladta meg a megengedett szintet. Ez az anyag a Samsung saját biztonsági dokumentumai szerint is mérgező, kiszóródása akár halálos következményekkel járhat. A cég a jelek szerint nem kezelte megfelelően a szennyezést, és nem osztotta meg maradéktalanul az adatokat a hatóságokkal. A történet odáig fajult, hogy a titkosszolgálatok is bekapcsolódtak. Az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzeti Információs Központ titkos vizsgálatot folytatott a gyárban, az erről készült jelentés pedig a kormány asztalára került. A dokumentumok több minisztert megdöbbentettek, és felmerült a létesítmény ideiglenes bezárása is.
A lap információi szerint Rogán Antal a működés felfüggesztése mellett érvelt. A Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője politikailag vállalhatatlannak nevezte a helyzetet, attól tartva, hogy a mérgezések nyilvánosságra kerülése súlyos károkat okozhat a kormánypártoknak. Mások azonban éppen az ellenkező irányba tolták a döntést, attól félve, hogy a Samsung leállítása gazdasági és diplomáciai következményekkel járna. A bezárás ellen a leghangosabban a külföldi beruházásokért felelős Szijjártó Péter érvelt, aki régóta szoros kapcsolatot ápol a dél-koreai vállalat vezetőivel. Mellette a térség akkori országgyűlési képviselője, Tuzson Bence is a gyár működésének fenntartását támogatta. Végül ez az álláspont kerekedett felül, így a Samsung tovább termelhetett Gödön.
A cikk arra is rámutat, hogy az ügyben korábban több nyilvános figyelmeztetés is született, ám ezek nem vezettek érdemi lépésekhez. A dolgozók és a környéken élők kitettsége közben folyamatos maradt, miközben a kormány a stratégiai beruházás védelmét helyezte előtérbe. A történet újra rávilágít arra, milyen áron zajlik az akkumulátoripar hazai térnyerése.
A gödi eset nem elszigetelt jelenség, hanem egy olyan iparág árnyoldala, amelyet a döntéshozók sokáig kizárólag gazdasági sikerként mutattak be. A most nyilvánosságra került adatok azonban azt sugallják, hogy a növekedés mögött komoly egészségügyi és környezetvédelmi kockázatok húzódnak, amelyekkel eddig senki sem mert igazán szembenézni.