Meglepő felfedezést tettek a NASA James Webb űrteleszkópjának segítségével csillagászok egy kémiailag rendkívül szegényes galaxisban. A Sextans A nevű törpegalaxisban ugyanis olyan poranyagok jelenlétére bukkantak, amelyek elvileg nem is alakulhatnának ki ilyen környezetben. A felismerés új megvilágításba helyezheti azt, hogyan fejlődtek a legkorábbi galaxisok, és miként jött létre a por az univerzum hajnalán.
A mintegy négymillió fényévre található Sextans A különlegessége, hogy fémtartalma csupán a Napénak három-hét százaléka. A csillagászatban a fémesség azokat az elemeket jelenti, amelyek nehezebbek a hidrogénnél és a héliumnál, vagyis mindazt, ami az ősrobbanás után, csillagok belsejében és szupernóvák során keletkezett. A galaxis összetétele ezért nagyon hasonlít azokhoz a rendszerekhez, amelyek az univerzum korai időszakában uralták az űrt.
A jelenlegi elméletek szerint az első galaxisok szinte kizárólag hidrogénből és héliumból álltak, a nehezebb elemek csak később jelentek meg, majd robbanó csillagok szórták szét őket. Éppen ezért számított váratlannak, hogy a Webb megfigyelései alapján a Sextans A-ban fémes vaspor és szilícium-karbid is képződik, ráadásul idősödő csillagok környezetében.
Az Astrophysical Journalben megjelent tanulmány szerint az egyik megfigyelt csillag szinte teljes egészében vasból álló porszemcséket hoz létre. Ez azért különösen meglepő, mert a galaxis fémtartalma elvileg nem lenne elegendő egy ilyen folyamat beindulásához. Emellett több csillagnál szilícium-karbid jelenlétét is kimutatták, ami szintén ritkaságnak számít ilyen kémiai környezetben.
Ezeket az anyagokat úgynevezett aszimptotikus óriáság ágban lévő csillagok termelik. Ezek a csillagok életük végső szakaszában járnak, felfúvódott, instabil állapotban, és jelentős mennyiségű anyagot juttatnak vissza a környezetükbe. Úgy tűnik, hogy még extrém módon fémhiányos galaxisokban is képesek összetett porszemcséket létrehozni.
Egy másik, még lektorálás alatt álló kutatás további meglepetést hozott. A Webb segítségével policiklusos aromás szénhidrogéneket is azonosítottak a Sextans A-ban. Ezek nagy, összetett szénalapú molekulák, amelyek jelenléte eddig szinte elképzelhetetlennek tűnt ilyen alacsony fémtartalmú környezetben. A megfigyelések szerint ezek az anyagok apró, sűrű régiókban jelennek meg, mindössze néhány fényévnyi területeken, ami arra utal, hogy még mostoha körülmények között is képesek kialakulni és fennmaradni.
A két tanulmány együtt azt sugallja, hogy az univerzum korai időszakában a porképződés sokkal változatosabb módon zajlott, mint ahogyan azt eddig gondoltuk. A Sextans A esete arra utal, hogy már az első galaxisokban is létezhettek olyan folyamatok, amelyek megalapozták a későbbi csillag- és bolygókeletkezést, még akkor is, ha ehhez látszólag hiányoztak az alapvető összetevők.
