Hagyományosan a felszíni hőmérsékletükkel hozzuk összefüggésbe a csillagok színét. E szerint a hűvösebb égitestek narancsosak vagy vörösesek, a Naphoz hasonló csillagok fehéres fényűek, a legforróbbak pedig kékes árnyalatban ragyognak. A fehér törpékről is azt feltételezték, hogy alapvetően ezt a szabályt követik. A Warwicki Egyetem kutatóinak tanulmánya viszont, amely az RAS Techniques and Instruments folyóiratban jelent meg, arra jutott, hogy a csillagok életük végén hátramaradó, rendkívül sűrű maradványainak színét a légkörük kémiai összetétele is jelentősen befolyásolhatja.
Állításuk szerint létezik egy olyan fehér törpe, amelynek színe valóban eltérhet a megszokottól: a WD J1330+6435 légkörében található nátrium elnyeli a fény narancssárga tartományának egy részét, így a csillagmaradvány zöldes árnyalatot ölthet. A mintegy 326 fényévre található objektum különlegessége, hogy egy korábbi bolygórendszerből származó kőzetes anyagot kebelez be.
A fehér törpék akkor alakulnak ki, amikor a Naphoz hasonló tömegű csillagok kifogynak az üzemanyagukból, és a magjuk saját gravitációjuk hatására összehúzódik. Az így létrejövő objektumok anyaga rendkívül sűrű: a kutatók szerint a bennük uralkodó körülmények között a szén, a kalcium és a nátrium másként lép kölcsönhatásba a héliumplazmával, mint kisebb sűrűség mellett. Emiatt a fény elnyelése is megváltozik, ami szokatlan színek megjelenéséhez vezethet.
A kutatócsoport modellje szerint a szénben gazdag fehér törpék rózsaszínes vagy lilás árnyalatot kaphatnak, míg az aszteroidákból, üstökösökből és bolygótörmelékből származó anyaggal feldúsult légkörűek sárgásabbak lehetnek. A hidrogént és héliumot tartalmazó, hűvösebb példányok ciánkék vagy halványkék színben tűnhetnek fel. A WD J1330+6435 esetében a nátrium nyeli el a narancssárga fény egy részét, így a modell alapján zöldes ragyogás alakulhat ki.
A csapat egy másik különleges objektumot is azonosított: a WD J1011+2845 mindössze 48 fényévre található a Földtől, és a valaha megfigyelt legvörösebb csillagok egyikének bizonyulhat. Mély konvekciós zónája a magból szenet juttat a felszín közelébe, a szénmolekulák pedig módosítják a kibocsátott fényt, mély lazacrózsaszín árnyalatot eredményezve.
A szokatlan színek ugyanakkor ritkák. A kutatók a Földtől nagyjából 65 fényéven belül található 151 fehér törpe közül mindössze ötöt soroltak a különleges színű objektumok közé. Becslésük szerint az univerzum fehér törpéinek körülbelül harmincad része mutathat hasonló eltérést.
Forrás: space.com
