A Valve június végén ismét megpróbálta meghódítani a nappalikat az új Steam Machine-nel, több mint tíz évvel azután, hogy az első, hasonló néven futó kezdeményezés gyakorlatilag nyomtalanul eltűnt a piacról. A vállalat egyik mérnöke most arról beszélt, milyen hibák vezettek a 2015-ös próbálkozás kudarcához, és miért gondolja úgy a Valve, hogy ezúttal más lehet a végeredmény. Pierre-Loup Griffais a Bloombergnek adott interjúban elmondta, hogy az első Steam Machine egyik legnagyobb problémája a Valve saját, kereskedelmi forgalomba kerülő modelljének hiánya volt. A vállalat ugyan készített prototípusokat, de végül olyan partnerekre bízta a hardverek gyártását, mint az Alienware, a Zotac és más PC-s vállalatok. Ez önmagában nem lett volna feltétlenül rossz döntés, a Valve azonban nem kínált olyan saját referenciagépet, amely egyértelműen megmutatta volna, milyen teljesítményt, árat és felhasználói élményt kellene képviselnie egy Steam Machine-nek. Ennek eredményeként egymástól jelentősen eltérő felszereltségű és árazású számítógépek kerültek piacra, amelyek között a vásárlóknak sem volt egyszerű eligazodni.
A Steam Machine név így nem egyetlen jól körülhatárolható terméket jelentett, hanem különböző gyártók eltérő asztali PC-inek gyűjtőfogalmává vált. Egyes modellek túl drágák voltak ahhoz, hogy valódi konzolalternatívát jelentsenek, mások pedig gyengébb hardvert kínáltak annál, amit a Valve eredetileg elképzelt. A nagyobb gondot azonban maga a SteamOS jelentette. A Linux-alapú operációs rendszer akkori változata csak azokat a játékokat tudta megfelelően futtatni, amelyek fejlesztői külön elkészítették a linuxos verziót. Ez a Steam teljes kínálatának csak egy kis részét jelentette, így a felhasználók hiába vásároltak egy nappaliba szánt számítógépet, meglévő gyűjteményük jelentős részét nem tudták használni rajta. Griffais szerint a Valve az első próbálkozás után értette meg igazán, hogy nem lehet a játékosok elé tenni a katalógus egy töredékét, majd azt állítani, hogy ezzel már teljes értékű élményt kapnak. A rendszer csak akkor működhet, ha a fejlesztőknek nem kell minden egyes videójátékot külön Linuxra átültetniük.
Erre jelentett megoldást a Proton, amely lehetővé teszi, hogy a Windowsra készült programok jelentős része külön portolás nélkül fusson a SteamOS alatt. A technológia a Steam Deck sikerében is kulcsszerepet játszott, a Valve pedig az elmúlt évek során folyamatosan javította a kompatibilitást. A helyzet továbbra sem tökéletes. Bizonyos, rendszerszintű csalásvédelmet használó többjátékos címek, például a Call of Duty vagy a GTA Online nem feltétlenül működnek a SteamOS-en. A katalógus támogatása azonban összehasonlíthatatlanul szélesebb, mint 2015-ben, és sok olyan játék is gond nélkül elindul, amely hivatalosan még nem kapott ellenőrzött minősítést. A Valve a második Steam Machine esetében a hardver problémáját is másképpen kezelte. Az új gépet már maga a vállalat tervezte és gyártja, így minden vásárló ugyanazt az alapvető teljesítményszintet kapja. A hivatalos állítás szerint az eszköz több mint hatszor erősebb a Steam Decknél, és a nappaliban, televízióhoz csatlakoztatva kínál konzolszerű kezelést a PC-s Steam-könyvtárhoz.
Az új Steam Machine június 22-én jelent meg, 512 GB-os és 2 TB-os változatban. Az alapmodell európai ára 1039 euró, a nagyobb tárhelyű kiadásé 1359 euró, a Steam Controllerrel együtt kínált csomagok pedig ennél is drágábbak. A Valve hangsúlyozta, hogy a hagyományos konzolgyártókkal ellentétben nem adja veszteséggel a hardvert, az árak közvetlenül az alkatrészek költségeit tükrözik. Az indulást ráadásul memória- és tárhelyhiány is nehezítette. A Valve szerint voltak olyan időszakok, amikor bizonyos alkatrészeket semmilyen áron nem tudott megfelelő mennyiségben beszerezni, ezért az első gyártási sorozat jóval kisebb lett a tervezettnél. A vállalat foglalási és várólistás rendszert vezetett be, a mérnökök pedig azt mondják, jelenleg minden olyan gépet legyártanak, amelyhez sikerül alkatrészeket szerezniük.
A Valve szerint az új Steam Machine sikerét nem kizárólag az eladott példányok száma határozza meg. A vállalat hosszabb távú célja, hogy a SteamOS a hagyományos Windows alternatívájává váljon a nappaliba szánt játékos PC-ken, és más gyártók gépein is könnyen használható legyen.
Az első Steam Machine tehát nem pusztán azért bukott meg, mert a közönséget nem érdekelte egy nappaliba szánt PC. A Valve szerint maga a koncepció nem állt készen: hiányzott az egységes hardver, a világos teljesítménycél és mindenekelőtt a játékosok meglévő könyvtárának megfelelő támogatása. A második próbálkozás éppen ezeket a hibákat próbálja kijavítani, bár a magas ár és az akadozó ellátás új problémákat gördíthet a gép elé.
