Újabb fontos lépést tett a dodó modern megfelelőjének létrehozása felé a Colossal Biosciences - számolt be róla a 24.hu. Az amerikai biotechnológiai vállalat egy saját fejlesztésű AI-rendszerrel több mint 2300 olyan genetikai célpontot azonosított, amelyek szerepet játszhattak a kihalt madár jellegzetes csőrének és koponyájának kialakulásában.
A Colossal közleménye szerint a GenoMorph nevű rendszer többek között csirkék, fürjek, kacsák és galambok fejlődési adataiból tanult. A kutatók 653 olyan szabályozó DNS-elemet találtak, amely összefügghet a csőr méretével, további 1698-at pedig annak vastagságával és szélességével. Ezek egyelőre lehetséges célpontok, vagyis még kísérletekkel kell bizonyítani, hogy valóban ezek okozzák a kívánt tulajdonságokat.
A terv alapja a sörényes galamb, amely a dodó legközelebbi ma élő rokona. A kutatók ennek örökítőanyagát módosítanák úgy, hogy az utódokban megjelenjenek a dodóra jellemző tulajdonságok. Ehhez már a sörényes galambok ivarsejtjeinek előalakjaival is dolgoznak, miközben a kapcsolódó madárkutatások egyik fontos módszertani eredményét szakfolyóiratban is publikálták.
A Reuters szerint a Colossal jelenlegi dodógenomjában a DNS-bázisok több mint 95 százalékát legalább ötszörös lefedettséggel sikerült feltérképezni. A cég ugyanakkor továbbra sem mondta meg, mikorra készülhet el az első ilyen madár.
Fontos, hogy itt nem a 17. században kihalt dodó szó szerinti feltámasztásáról van szó. A Colossal egy ma élő faj genetikai módosításával szeretne olyan állatot létrehozni, amely a dodó fontos külső és biológiai tulajdonságait hordozza. Ugyanez okozott vitát a vállalat óriásfarkas-projektjénél is: az ott létrehozott állatok valójában génmódosított szürke farkasok. Vagyis a valóság még messze van attól, amit a Jurassic World filmjeiben a kihalt állatok visszahozásáról láthatunk.
A hosszabb távú terv szerint az így létrehozott madarakat Mauritiuson telepítenék vissza, ahol a dodó eredetileg élt. Ehhez azonban nemcsak maga az állat kell: a Colossal a helyi kutatókkal és természetvédelmi szervezetekkel az élőhely helyreállításán és az inváziós fajok visszaszorításán is dolgozik.
