Újabb vitatott lépés borzolja a kedélyeket Elon Musk mesterséges intelligenciás vállalata, az xAI körül. A The Wall Street Journal beszámolója szerint ugyanis a cég arra kötelezte néhány alkalmazottját, hogy adjanak le biometrikus adatokat (köztük arcfelvételeket és hangmintákat) az Ani nevű anime-stílusú chatbot fejlesztéséhez. A program belső kódneve Project Skippy volt, és állítólag a chatbot realizmusának javítását szolgálta.
Az Ani júliusban debütált az X fizetős SuperGrok előfizetői csomagjában, havi 30 dolláros áron. A női személyiségként megalkotott virtuális társ célja az volt, hogy emberibb interakciókat kínáljon a felhasználóknak a Grok AI-rendszerének erejét felhasználva. A belsős források szerint azonban az xAI a fejlesztéshez kijelölt AI oktatókat jogi nyilatkozatok aláírására kötelezte, amelyek világméretű, örökös és jogdíjmentes felhasználási jogokat adtak a cégnek az alkalmazottak arc- és hangadatainak reprodukálására.
Többen aggályukat fejezték ki, mivel tartottak az adatok deepfake célú visszaélésétől, illetve az Ani chatbot túlságosan szexuális jellegű megjelenésétől. A projekt ellenzői azt állítják, hogy a részvétel nem volt opcionális, hanem a munkakör részének tekintették, ami fokozta az etikai feszültségeket a vállalaton belül.
Ani külseje is vitákat kavart, hiszen sok rajongó és belsős dolgozó szerint a karakter a zenész Grimesra (Musk korábbi partnere) vagy az animeklasszikus Death Note Misa Amane figurájára hasonlít. Grimes nem is tagadta a kapcsolatot: Artificial Angels című klipjében maga is megjelenik Ani mellett, mintegy utalva a közös inspirációra.
A botrány ellenére az Ani gyorsan népszerű lett, különösen Japánban, ahol a Grok alkalmazás letöltései a bejelentés után meredeken megugrottak. Az xAI részéről egyelőre nem érkezett hivatalos reakció a Project Skippy körül kirobbant adatvédelmi aggályokra, ám a történet újabb példája annak, milyen vékony határ húzódik az AI-fejlesztés és az emberi magánszféra között.
