Jó érzés azt olvasni (még ha szkeptikusak is vagyunk), hogy az Apple Vision hardveres részlegén belül az adatvédelem jelenleg első számú prioritás. A csapat állítólag olyan új hardveres és szoftveres védelmi megoldásokon dolgozik, amelyek a ma kapható okosszemüvegekben még nem találhatók meg. A fejlesztés körüli bizonytalanság persze nem teljesen új, korábban már írtunk róla, hogy az Apple okosszemüvegének bemutatója 2027-re, a tényleges piaci rajt pedig akár 2027 végére csúszhat. Az akkori információk alapján a késésben az új generációs Siri elhúzódó fejlesztése is fontos szerepet játszik, most azonban úgy tűnik, hogy a kamerák és az adatkezelés körüli problémák legalább ennyire fontos szempontok a gyártási folyamatban.
A jelenlegi tervek még nem tekinthetők véglegesnek. Az egyik vizsgált lehetőség egy olyan teljes kamerarendszer, amely technikailag képes lenne érzékelni a környezetet, de nem engedné a hagyományos fotó- és videókészítést. A szenzorok ebben az esetben elsősorban a mesterséges intelligencia vizuális funkcióit, a tárgyfelismerést, a navigációt vagy a gesztusvezérlést szolgálnák. Az Apple emellett állítólag egy teljesen kameramentes változatot is mérlegel. Ez lényegesen kevesebb adatvédelmi kockázatot hordozna, ugyanakkor jelentősen visszafogná azokat a funkciókat, amelyekkel az eszköz valóban túlmutathatna egy vezeték nélküli fülhallgatón vagy egy hangvezérelt kiegészítőn.
Ez komoly eltérés lenne a korábbi elképzelésekhez képest. Májusban még arról szóltak a hírek, hogy az Apple két kamerát építhet a szemüvegbe: az egyik fotók és videók készítésére szolgálhatna, míg a másik, szélesebb látószögű egység a kézmozdulatok felismerését és a Siri vizuális információkkal való ellátását segítené. A kijelző nélküli eszköz működésében éppen ezért kulcsszerepe lehet a továbbfejlesztett Sirinek. A felhasználó a hangasszisztensen keresztül kérdezhetne rá az előtte lévő tárgyakra, olvashatna feliratokat, kezelhetne hívásokat, készíthetne felvételeket, vagy kaphatna navigációs segítséget. Mindez azonban csak akkor működik meggyőzően, ha a rendszer gyorsan, pontosan és lehetőleg helyben képes feldolgozni a kamerák által látottakat.
Az Apple várhatóan ezért igyekszik minél több adatfeldolgozást közvetlenül az eszközön vagy a hozzá kapcsolódó iPhone-on elvégezni, ahelyett, hogy minden felvételt külső szerverekre továbbítana. A Bloomberg értesülései szerint a vállalat az arcfelismerést és a folyamatos háttérrögzítést is kerülheti, és valószínűleg nem használná fel a vásárlók felvételeit mesterségesintelligencia-modellek tanítására.
Az Apple óvatossága könnyen érthető, ha megnézzük, milyen problémák alakultak ki a Ray-Ban Meta szemüvegek körül. A Meta eszközeinek egyik fő vonzereje, hogy a viselőjük kéz használata nélkül készíthet fényképet vagy videót, az utcán lévők azonban sokszor nem veszik észre, hogy éppen rögzítik őket. A PCW-n nemrég részletesen beszámoltunk arról, hogy az Instagram már külön fellép az okosszemüveggel titokban készített, zaklató felvételek ellen. Több nagy követőtáborral rendelkező profilt is töröltek, miután azok nők, bolti dolgozók és más, gyanútlan emberek tudta nélkül rögzített videókat terjesztettek. A Ray-Ban Meta modelleken egy apró LED jelzi, ha a kamera működik, ezt azonban erős fényben nehéz észrevenni, egyes felhasználók pedig egyszerűen leragasztották vagy más módon elfedték. A Meta válaszként olyan védelmet vezetett be, amely letilthatja a kamerát, ha a rendszer a jelzőfény manipulálását érzékeli. Az Apple állítólag hasonló, de továbbfejlesztett megoldáson gondolkodik.
Az esetek azt is megmutatták, hogy önmagában egy visszajelző fény nem feltétlenül teremt valódi beleegyezést. A környezetben lévőknek nemcsak azt kellene felismerniük, hogy működik a kamera, hanem azt is tudniuk kellene, hogy mi történik a felvétellel: eltárolják-e, feltöltik-e egy szerverre, elemzi-e egy mesterséges intelligencia, vagy később felhasználják-e egy modell tanításához. Az okosszemüvegek mindeközben egyre kevésbé számítanak feltűnő technológiai eszköznek, sci-fibe illő cuccnak. A Meta már többféle, hagyományos szemüveghez hasonló modellt kínál, és olcsóbb, saját márkás változatokkal is bővíti a kínálatát. Minél hétköznapibbá válik a kialakítás, annál nehezebb lesz kívülről megállapítani, hogy egy egyszerű szemüvegről vagy folyamatosan érzékelő számítógépről van-e szó.
Az Apple több mint egy évtizede a termékei egyik legfontosabb megkülönböztető jegyeként kommunikálja a magánszféra védelmét. Egy kamerás okosszemüveg azonban akkor is kockázatot jelenthet erre a hírnévre, ha a vállalat a riválisainál szigorúbban kezeli az adatokat. A probléma ugyanis nem kizárólag arról szól, mit tesz az Apple a felvételekkel. Már maga a termékkategória is a rejtett megfigyelés érzetét keltheti. Egy telefon kameráját általában fel kell emelni és rá kell irányítani a témára, míg egy szemüvegnél a lencse folyamatosan ugyanabba az irányba néz, mint a viselője. Ezért az Apple-nek egyszerre kellene megnyugtatnia a vásárlót és mindenkit, aki a szemüveg látóterébe kerül. A helyi adatfeldolgozás, a manipulálhatatlan jelzőfény, az arcfelismerés elhagyása és a rögzítés hardveres korlátozása együtt már erősebb védelmet adhat, de egyik sem oldja meg teljesen a beleegyezés problémáját.
A jelenlegi, nem hivatalos menetrend szerint az Apple a 2027 júniusában esedékes WWDC-n mutathatja be az okosszemüveget, a forgalmazás pedig az év végén indulhat el. Ez összhangban van a korábbi értesülésekkel, amelyek már júniusban is 2027 végi megjelenést valószínűsítettek. Mivel azonban egy be nem jelentett termékről van szó, sem az időpont, sem a kamerarendszer, sem a végleges funkciók nem tekinthetők biztosnak. A vállalat most látszólag ugyanazt a stratégiát követi, amelyet több korábbi termékkategóriánál is alkalmazott: nem feltétlenül akar elsőként piacra lépni, de olyan megoldást szeretne bemutatni, amely egyszerűbbnek, biztonságosabbnak és kiforrottabbnak tűnik a már létező riválisoknál. Meglátjuk, mi lesz majd belőle.
