Aki mostanában akart új laptopot venni, könnyen szembesülhetett azzal, hogy a korábban megszokott árak elkezdtek nagyon gyorsan eltűnni. A háttérben nem elsősorban egy új processzorgeneráció, nem is valamilyen látványos kijelzőtechnológiai ugrás áll, hanem egy sokkal hétköznapibb alkatrész: a memória. A RAM ára olyan tempóban emelkedik, hogy az már nemcsak a saját gépet építő PC-sek problémája, hanem a kész laptopok piacán is egyre erősebben látszik. A Notebookcheck beszámolója szerint a legolcsóbb 32 GB-os DDR5 memóriakitek ára június közepére 439 dollár környékére ugrott, miközben ugyanilyen csomagok tavaly még nagyjából 80-120 dollár között mozogtak. Ez három-négyszeres drágulást jelent egyetlen év alatt, és mivel a laptopgyártók ugyanebből a globális memóriaellátásból vásárolnak, a hatás nagyon gyorsan begyűrűzik a bolti árakba is.
A fő ok az AI-adatközpontok elképesztő memóriaéhsége. A nagy technológiai cégek óriási összegeket költenek AI-infrastruktúrára, a szerverekhez pedig rengeteg DRAM, HBM és nagy teljesítményű SSD kell. A Samsung, az SK hynix és a Micron érthető módon oda csoportosítja a gyártási kapacitást, ahol nagyobb a haszon, vagyis az AI-hardverekhez szükséges fejlettebb memóriák felé. Ez viszont azt jelenti, hogy kevesebb kapacitás marad az egyszerűbb, tömegpiaci DDR5-nek. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a HBM nem egyszerűen drágább memória, hanem gyártási szempontból is sokkal többet kér. Egy gigabájtnyi HBM előállítása a becslések szerint három-négyszer akkora waferterületet igényelhet, mint a hagyományos DRAM-é. Vagyis minden AI-gyorsítókhoz lekötött gyártási kapacitás közvetlenül csökkenti azt a mennyiséget, amelyből laptopokba, asztali PC-kbe vagy olcsóbb munkaállomásokba kerülhetne memória.
A gyártók ezt már a végfelhasználói árakban is érzik. A beszámolók szerint a memória egyes PC-k esetében már az alkatrészköltség jóval nagyobb részét adja, mint néhány negyedévvel korábban. Ez főleg a középkategóriás gépeknél látványos, ahol korábban 900 dollár körüli konfigurációk mozogtak, most viszont ugyanaz a kategória könnyen 1200 dollár fölé csúszhat. A Dell, Lenovo, Acer, ASUS és más nagy gyártók is áremelésekre vagy konfigurációs visszavágásokra kényszerülhetnek. Ennek egyik kellemetlen mellékhatása, hogy visszatérhetnek az 8 GB memóriával szerelt laptopok. Néhány éve úgy tűnt, a 16 GB lassan alapelvárás lesz a normálisabb gépeknél, de a mostani árnyomás mellett a gyártók könnyen ott spórolnak, ahol a vásárló első pillantásra talán kevésbé figyel. A probléma csak az, hogy 2026-ban egy 8 GB-os Windows-laptop már nagyon gyorsan szűkösnek érződhet, főleg sok böngészőfüllel, munkaprogramokkal vagy AI-funkciókkal.
A Gartner előrejelzése sem ígér gyors javulást. A cég szerint a DRAM- és SSD-árak együttesen 130 százalékkal emelkedhetnek 2026 végéig, ami átlagosan 17 százalékkal drágíthatja a PC-ket, miközben a globális PC-szállítások 10,4 százalékkal eshetnek vissza. Magyarul sokan inkább megtartják a régi gépüket, a gyártók pedig kevesebb, de drágább modellt adhatnak el. A fogyasztóknak most nehéz jó tanácsot adni. Aki tényleg rászorul új gépre, annak nem biztos, hogy érdemes a tavalyi árak visszatérésére várnia, mert a memóriahiány a legtöbb előrejelzés szerint legalább 2027 végéig velünk maradhat. Aki viszont csak kényelmi vagy divatfrissítés miatt váltana, jobban járhat, ha kivár, mert a következő hónapokban nem feltétlenül az lesz a kérdés, melyik laptop lett erősebb, hanem az, melyik nem lett indokolatlanul drágább vagy gyengébben felszerelt. A RAM eddig a legtöbb vásárló számára csak egy adat volt a specifikációs táblázatban. Most viszont könnyen azzá az alkatrésszé válhat, amely eldönti, mennyibe kerül a következő laptopunk, és mennyi ideig tudjuk még halogatni a cserét.
Aki mostanában akart új laptopot venni, könnyen szembesülhetett azzal, hogy a korábban megszokott árak elkezdtek nagyon gyorsan eltűnni. A háttérben nem elsősorban egy új processzorgeneráció, nem is valamilyen látványos kijelzőtechnológiai ugrás áll, hanem egy sokkal hétköznapibb alkatrész: a memória. A RAM ára olyan tempóban emelkedik, hogy az már nemcsak a saját gépet építő PC-sek problémája, hanem a kész laptopok piacán is egyre erősebben látszik. A Notebookcheck beszámolója szerint a legolcsóbb 32 GB-os DDR5 memóriakitek ára június közepére 439 dollár környékére ugrott, miközben ugyanilyen csomagok tavaly még nagyjából 80-120 dollár között mozogtak. Ez három-négyszeres drágulást jelent egyetlen év alatt, és mivel a laptopgyártók ugyanebből a globális memóriaellátásból vásárolnak, a hatás nagyon gyorsan begyűrűzik a bolti árakba is. A fő ok az AI-adatközpontok elképesztő memóriaéhsége. A nagy technológiai cégek óriási összegeket költenek AI-infrastruktúrára, a szerverekhez pedig rengeteg DRAM, HBM és nagy teljesítményű SSD kell. A Samsung, az SK hynix és a Micron érthető módon oda csoportosítja a gyártási kapacitást, ahol nagyobb a haszon, vagyis az AI-hardverekhez szükséges fejlettebb memóriák felé. Ez viszont azt jelenti, hogy kevesebb kapacitás marad az egyszerűbb, tömegpiaci DDR5-nek. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a HBM nem egyszerűen drágább memória, hanem gyártási szempontból is sokkal többet kér. Egy gigabájtnyi HBM előállítása a becslések szerint három-négyszer akkora waferterületet igényelhet, mint a hagyományos DRAM-é. Vagyis minden AI-gyorsítókhoz lekötött gyártási kapacitás közvetlenül csökkenti azt a mennyiséget, amelyből laptopokba, asztali PC-kbe vagy olcsóbb munkaállomásokba kerülhetne memória.
A gyártók ezt már a végfelhasználói árakban is érzik. A beszámolók szerint a memória egyes PC-k esetében már az alkatrészköltség jóval nagyobb részét adja, mint néhány negyedévvel korábban. Ez főleg a középkategóriás gépeknél látványos, ahol korábban 900 dollár körüli konfigurációk mozogtak, most viszont ugyanaz a kategória könnyen 1200 dollár fölé csúszhat. A Dell, Lenovo, Acer, ASUS és más nagy gyártók is áremelésekre vagy konfigurációs visszavágásokra kényszerülhetnek. Ennek egyik kellemetlen mellékhatása, hogy visszatérhetnek az 8 GB memóriával szerelt laptopok. Néhány éve úgy tűnt, a 16 GB lassan alapelvárás lesz a normálisabb gépeknél, de a mostani árnyomás mellett a gyártók könnyen ott spórolnak, ahol a vásárló első pillantásra talán kevésbé figyel. A probléma csak az, hogy 2026-ban egy 8 GB-os Windows-laptop már nagyon gyorsan szűkösnek érződhet, főleg sok böngészőfüllel, munkaprogramokkal vagy AI-funkciókkal.
A Gartner előrejelzése sem ígér gyors javulást. A cég szerint a DRAM- és SSD-árak együttesen 130 százalékkal emelkedhetnek 2026 végéig, ami átlagosan 17 százalékkal drágíthatja a PC-ket, miközben a globális PC-szállítások 10,4 százalékkal eshetnek vissza. Magyarul sokan inkább megtartják a régi gépüket, a gyártók pedig kevesebb, de drágább modellt adhatnak el. A fogyasztóknak most nehéz jó tanácsot adni. Aki tényleg rászorul új gépre, annak nem biztos, hogy érdemes a tavalyi árak visszatérésére várnia, mert a memóriahiány a legtöbb előrejelzés szerint legalább 2027 végéig velünk maradhat. Aki viszont csak kényelmi vagy divatfrissítés miatt váltana, jobban járhat, ha kivár, mert a következő hónapokban nem feltétlenül az lesz a kérdés, melyik laptop lett erősebb, hanem az, melyik nem lett indokolatlanul drágább vagy gyengébben felszerelt.
A RAM eddig a legtöbb vásárló számára csak egy adat volt a specifikációs táblázatban. Most viszont könnyen azzá az alkatrésszé válhat, amely eldönti, mennyibe kerül a következő laptopunk, és mennyi ideig tudjuk még halogatni a cserét.
