2019-ben érte elsőként nagy csapás a Huawei-t, amikor az USA szankcionálta a céget és megtiltotta, hogy több, amerikai szabadalmat, technológiát felhasználjon. Azóta ebben az ügyben nem történt változás, ráadásul 2025-ben az Európai Bizottság is jogszabályt fontolgatott, mely szerint a tagállamok ne használjanak magas kockázati besorolású beszállítókat, gyártókat - például a Huawei-t és a ZTE-t. Ez a javaslat 2026 májusában élesbe fordult, és el is jutott az EU-s mobilszolgáltatókhoz, hogy ne csupán mellőzzék a további Huawei és ZTE vásárlásokat, hanem jelenlegi hálózatukból is szedjék ki a már meglévő, működő ilyen eszközöket, és cseréljék őket megbízható gyártók termékeire. Az persze nem meglepő, hogy a javaslat/ajánlás ellen azonnal felszólaltak az érintett kínai gyártók.
Az ügyben a legújabb fejlemény ezúttal egy nyílt levél formájában érkezett. A Connect Europe a vezető európai távközlési szolgáltatókat tömörítő szervezet és 17 európai távközlési vezérigazgató (például Deutsche Telekom, Orange, Telefónica, Telenor). A közleményben arra figyelmeztetik az uniós döntéshozókat, hogy a tervezett szabályozás jelentősen gyengítené Európa digitális versenyképességét, nem mellesleg pedig óriási anyagi terhet róna a szolgáltatókra, amelyet saját erőből nem tudnának megoldani anélkül, hogy a felhasználókat ez ne érintené.
De hogy ne kelljen sokat agyalni a problémán, egy lehetséges megoldást is felajánlottak. Ennek értelmében a Digital Networks Act (DNA) újragondolására lenne szükség. Például a frekvenciákra ne aukciókon kelljen licitálni, hanem hosszú távú bérleteket (akár 40 év) lehessen szerezni. A rézhálózatok leépítését, leváltását optikára nem kellene erőltetni, több régióban és felhasználási területen ezek a rendszerek a mai napig megfelelnek az igényeknek. Emellett még a versenyszabályzat modernizálását, továbbá az innovációk EU-s támogatását szeretnék elérni (például 6G bevezetése).
A nyílt levél legalább ennyire fontos része, hogy a túl szigorúra szabott kiberbiztonsági jogszabályokat is vizsgálja felül az EU (Cybersecurity Act - CSA). Az EU bizottság iránymutatásában szereplő kínai gyártók termékeit ne tiltsák meg, azok azonnali kivezetésétől tekintsenek el. Ez nagyjából 40 milliárd Eurós extraköltséget jelentene a szolgáltatók számára, ami durva áremelésekben jelentkezne. Ehelyett arányos, a kockázati tényezőt figyelembe vevő védelmi intézkedéseket szeretnének, ami nem járna a meglévő eszközök azonnali cseréjével.
Ez a megközelítés rövid távon ideális helyzetet teremtene az EU-s távközlési cégeknél előszeretettel használt kínai termékek gyártói számára (például Huawei és ZTE), hiszen a szolgáltatóknak nem kéne leváltaniuk a már üzembe helyezett termékeket, valamint további vásárlásokat sem zárna ki a szabályozás.
Ugyanakkor a nyílt levél üzenete nem kizárólag a kínai gyártók melletti lobbizásként értelmezhető. Bár rövid távon ők lehetnek ennek a nyertesei, hosszabb távon ez az EU-s távközlési cégek időnyeréseként és kiadásoptimalizálásaként is értelmezhető. Például nincsen kizárva egy olyan eshetőség, hogy a jelenlegi kínai hálózati eszközök életciklusának végén már szigorúbb szabályozás szerint választanak új berendezéseket a szolgáltatók, akár úgy is, hogy bizonyos gyártók meghatározott termékei kizárásra kerülnek. Ez illeszkedne az egyre szigorodó uniós jogalkotásba, amelynek része az 5G-s kiberbiztonság és a CSA is, amely egyre több, EU-n kívüli beszállítót is magas kockázatú besorolásba helyez. A szolgáltatók nincsenek könnyű helyzetben, mert míg a technológiai oldal magyarázható, bizonyítható (például az, hogy van-e backdoor egy-egy eszközben, vagy nincsen), addig a kevésbé objektív politikai csatározásba nem igazán van beleszólásuk.
A nyílt levélben is előkerül az európai technológiai szuverenitás, ami ma még igen távolinak tűnik, de az már jól látható az ilyen nyilatkozatokból, hogy az iparág és az EU vezetése aktívan készül ennek megvalósítására.
