Az Intel a Computexen egyszerre több fronton is megpróbálta jelezni, hogy nagyon nem adta fel a harcot. A vállalat bemutatta az új Xeon 6+ szerverprocesszorokat, új részleteket árult el a Crescent Island kódnevű AI-GPU-ról, előretekintett a következő generációs Xeon 7, vagyis Diamond Rapids felé, és közben a handheld PC-k piacára is ráfordult az Arc G-szériás chipekkel. Röviden: az Intel most szerverben, mesterséges intelligenciában és Steam Deck-szerű hordozható gépekben is kapaszkodót keres.
A legnagyobb dobás az új Xeon 6+ család, vagyis a korábban Clearwater Forest néven emlegetett szerverprocesszorok érkezése. Ezek már az Intel 18A gyártástechnológiájára épülnek, ami azért különösen fontos a cégnek, mert ezzel a node-dal próbálja bizonyítani, hogy a saját gyártási stratégiája újra versenyképes lehet. A csúcsmodell, a Xeon 6990E+ 288 energiatakarékos Darkmont magot és 576 MB L3 gyorsítótárat kínál, kétprocesszoros rendszerekben pedig már 576 magig lehet skálázni a konfigurációt. Ez nem az a processzor, amit egy játékos PC-be kell elképzelni. A Xeon 6+ kifejezetten sűrűn párhuzamosítható adatközponti munkákhoz, felhős szolgáltatásokhoz, 5G-s infrastruktúrához és nagy mennyiségű konténeres vagy virtualizált feladathoz készült. A platform 12 csatornás DDR5-8000 memóriát, 96 PCIe 5.0 sávot és 64 CXL 2.0 sávot támogat, vagyis az Intel itt egyértelműen a magas magszámmal és a jobb energiahatékonysággal akar visszavágni az AMD EPYC térnyerésére.
Az Intel saját mérései szerint az új Xeon 6990E+ átlagosan 30 százalékkal jobb teljesítményt ad szálanként az AMD 192 magos EPYC 9965-höz képest, és energiahatékonyságban is hasonló előnyt ígér. Ezeket a számokat érdemes óvatosan kezelni, mert gyártói mérésről van szó, de az biztos, hogy az Intel most végre nem csak apró lépést tett a szerverpiacon. A 288 magos Xeon 6+ az első igazán látványos adatközponti termék, amely az Intel 18A-ra épít, így nemcsak processzorbejelentés, hanem technológiai bizonyítási kísérlet is.
A szerveres vonalon az Intel a jövőről is beszélt. A Diamond Rapids kódnevű Xeon 7 processzorok 2027-ben érkeznek, és már az Intel 18A-P node-ra épülnek majd, ami az 18A továbbfejlesztett változata. A vállalat PCIe 6.0 támogatást, a mostani generációhoz képest 50 százalékkal magasabb magszámot és kétszeres memória-sávszélességet ígér. Ez jól hangzik, de közben az AMD Zen 6-os EPYC Venice platformja várhatóan korábban érkezik, így az Intelnek itt nagyon pontosan kell időzítenie, ha nem akar megint lépéshátrányba kerülni. A mesterséges intelligenciás oldalon a Crescent Island nevű adatközponti GPU kapott nagyobb figyelmet. Ez az Xe3P architektúrára épülő gyorsító nem a csúcskategóriás, HBM-memóriás monstrumokkal akar közvetlenül versenyezni, hanem inkább az AI-inferencia, vagyis a már betanított modellek futtatása felé céloz. A referencia-kialakítás 160 GB LPDDR5X memóriát használ, de a partnerek akár 480 GB-os kártyákat is építhetnek belőle. Ez elsőre furcsa döntésnek tűnhet, mert az LPDDR5X nem kínál olyan sávszélességet, mint a HBM, viszont olcsóbban és nagyobb mennyiségben lehet hozzájutni, miközben hatalmas memóriakapacitást adhat egy viszonylag visszafogott, 350 wattos, légkondicionált szerverekbe is beilleszthető kártyán. Az Intel ezzel nem feltétlenül az Nvidia legdrágább AI-gyorsítóinak trónjára lő, inkább olyan cégeket céloz, amelyek saját adatközpontban, helyben futtatnának nagy nyelvi modelleket vagy több kisebb AI-ügynököt.
A harmadik nagy irány a hordozható gamer PC-k piaca. Az Intel Arc G3 és Arc G3 Extreme chipek már kifejezetten kézikonzolos gépekhez készültek, nem egyszerűen laptopprocesszorok átcímkézett változatai. Mindkét chip a Panther Lake alapjaira épül, 2 teljesítménymagot, 8 hatékony magot és 4 alacsony fogyasztású magot használ, mellé pedig Arc B370 vagy Arc B390 grafikus egység kerül. Az Intel szerint ezekkel végre értelmesen versenyezhet az AMD Ryzen Z-sorozatával, amely eddig uralta a Steam Deck-riválisok világát. A chipek támogatják az XeSS 3 felskálázást, a többképkockás frame generationt, az alacsony késleltetésű megjelenítést, valamint az Intel Precompiled Shaders technológiát is, amely előre letöltött shaderállományokkal csökkentené az első indításkor tapasztalható akadozást és várakozást. Az első ilyen gépek között az Acer Predator Atlas 8, az MSI Claw 8 EX AI+ és egy OneXPlayer modell érkezik, a nagyobb hullám pedig az év folyamán jöhet.
Az időzítés különösen érdekes, mert a handheld PC-k piaca egyre zsúfoltabb. A Steam Deck megmutatta, hogy van igény a hordozható PC-s játékra, az ASUS, a Lenovo, az MSI és más gyártók pedig folyamatosan keresik a következő jó receptet. Az Intel eddig nem tudott igazán erős pozíciót kiépíteni ebben a kategóriában, de az Arc G-szériával végre nem csak mellékszereplőként akar belépni. A kérdés az lesz, hogy a valódi fogyasztás, a driverérettség és az akkumulátoros teljesítmény hozza-e majd azt, amit a bemutató alapján várni lehet.
