Elindult az a per, amelyben Elon Musk azt állítja, hogy az OpenAI vezetése eltért a cég eredeti, közhasznú küldetésétől, és a nonprofit alapokra épült szervezetet üzleti érdekké alakította. Az ügyet szövetségi bíróság tárgyalja Oaklandben, a tárgyalás április 27-én kezdődött, és a mostani várakozások szerint nagyjából három hétig tarthat. A vita lényege az, hogy Musk szerint az OpenAI annak idején azért jött létre, hogy a mesterséges intelligencia fejlesztése az emberiség egészét szolgálja, nem pedig egy szűk vezetői és befektetői kör üzleti érdekeit. A Reuters szerint Musk most azt szeretné elérni, hogy a bíróság kényszerítse vissza az OpenAI-t nonprofit működésre, emellett 150 milliárd dolláros kártérítést is követel, és Sam Altman, illetve Greg Brockman eltávolítását is szeretné.
Az OpenAI teljesen másként látja a történetet. A cég jogi oldala szerint Musk nem valamiféle elvi árulás miatt támadja őket, hanem azért, mert nem tudta megszerezni az irányítást a vállalat fölött, és ma már a saját AI-cégével, az xAI-jal közvetlen riválisként áll velük szemben. Az AP beszámolója szerint az OpenAI azt is vitatja, hogy valaha ígéretet tett volna arra, hogy örökké tisztán nonprofit formában marad.
Az ügy tétje jóval nagyobb annál, mint hogy két techmilliárdos egymásnak feszült. A Reuters már tavaly is arról írt, hogy a per kimenetele közvetlenül befolyásolhatja az OpenAI jövőbeli finanszírozását és versenyhelyzetét. Most, hogy az ügy tényleg eljutott a tárgyalásig, ez már nem elméleti kérdés: a bíróság előtt az dőlhet el, meddig lehet elmenni egy eredetileg közérdekűnek indult AI-szervezet üzleti átalakításában. Musk a tárgyaláson már személyesen is vallomást tett, és azt mondta, Sam Altman nem volt őszinte vele az OpenAI küldetéséről. Az AP szerint azt állította, hogy hosszú ideig abban a hitben finanszírozta a céget, hogy az valóban a közjó érdekében működik majd. Az OpenAI oldaláról ezzel szemben azt próbálják bizonyítani, hogy Musk maga is támogatta volna a profitorientáltabb működést, amikor még közelebb állt a szervezethez.
A mostani per ezért nemcsak az OpenAI múltjáról szól, hanem arról is, hogyan működhetnek a jövő nagy AI-cégei. Ha Musk nyer, az komoly nyomást helyezhet más szereplőkre is, hogy világosabban mutassák meg, milyen küldetésre, milyen tulajdonosi szerkezetre és milyen pénzügyi logikára épülnek. Ha az OpenAI jön ki győztesen, az erős jelzés lehet arra, hogy a nonprofit és üzleti elemeket keverő modell jogilag is védhető marad.
