A pandémia második évében mintha a feje tetejére állt volna a világ, hiszen nem csak a chiphiány vált súlyosabbá, de aggasztó mértékben megszaporodtak a zsarolóvírusos támadások is.
Az amerikai fogyasztók védelméért felelős Szövetségi Kereskedelmi Bizottság (Federal Trade Commission - FTC) nemrég kiadott jelentése pedig rávilágít, hogy az anyagi kárral járó, közösségi médián keresztül elkövetett csalások száma is ugrásszerűen megnőtt a tavalyi évben.
A hatóság arra jutott, hogy 4, csalás áldozatául esett emberből átlagosan több mint 1-et a közösségi média segítségével szedtek rá, ami jellemzően egy fizetett reklámmal, egy poszttal vagy egy üzenettel kezdődött. Az FCC szerint az adatok azt mutatják, hogy 2021-ben már messze a közösségi oldalak voltak a legjövedelmezőbb platformok a csalók számára.
Ahogy az a fenti grafikonon látható, tavaly 95 ezer, anyagi kárral járó közösségi médiás csalást jelentettek a szervezetnek, míg 2017-ben még csak 5 ezer ilyen ügyet regisztráltak. De akkor is döbbenetes a jelenség terjedése, ha 2020-at nézzük, hiszen tavalyelőtt még a 2021-es mennyiség felét sem érte el az esetek száma.
95 ezer áldozatukat összesen több mint 770 millió dollárral (közel 247 milliárd forinttal) rövidítették meg a csalók, míg 2020-ban még "csak" 258 millió dollár volt a teljes zsákmány. A legtöbb kárt a befektetési átverések (37%) okozták, amit az "Egyéb" kategória (27%), majd a szerelmi csalások (24%) követnek. Ha viszont a bejelentett esetek számát nézzük, messze az online bevásárláshoz köthető átejtések vezetnek, melyek a 95 ezer regisztrált csalás 45%-át tették ki.
Az FCC szerint a befektetési csalások többsége a kriptovalutákhoz köthető: a csalók nagy haszonnal kecsegtetnek, amiből persze semmi sem igaz. Az eredmény nem meglepő, hiszen a blokklánc alapú virtuális pénzek körében valóban gyakori az a jelenség, hogy piramisjáték-szerűen, mit sem sejtő kisbefektetők behálózásával felverik az árfolyamot, majd egy ponton a legtöbb kritptovalutát birtokló készítők eladják a saját érdekeltségüket, porba taszítva az adott kriptovaluta értékét. Az efféle "pump-and-dump" csalásokat sokszor már profi marketinggel űzik, nemrég a többszörös világbajnok ökölvívó, Floyd Mayweather és a celeb Kim Kardashian is belekeveredett egy ilyen ügybe.
A fogyasztóvédelmi bizottság most mindenkit igyekszik figyelmeztetni, hogy legyen éberebb a közösségi média használatakor. A hatóság meg is fogalmazott néhány jótanácsot, amit magyar fogyasztóként is érdemes betartani:
- Korlátozzuk a posztjaink és adataink láthatóságát.
- Ahol lehet, igyekezzünk leiratkozni a célzott hirdetésekről.
- Ha egy barátunk üzenetben kér, hogy segítsük ki anyagilag, telefonon bizonyosodjunk meg róla, hogy tényleg ő áll-e a megkeresés mögött. Főleg, ha kriptovalutában, digitális ajándékutalványban vagy banki átutalással kéri a pénzt.
- Legyünk óvatosak, ha valaki feltűnően sietteti egy barátság, vagy szerelmi kapcsolat kialakulását. Személyes ismertség nélkül ne utaljunk pénzt senkinek.
- Online vásárlás előtt minden esetben ellenőrizzük az adott boltot, külön rákeresve a shop nevére a "csalás", "panasz" és "vélemények" kifejezésekkel.
