Súlyos vereséget szenvedett a Fehér Ház az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága előtt, a testület ugyanis 6-3 arányban kimondta, hogy Donald Trump jogellenesen vetette ki a világ számos országát érintő, átfogó vámokat - írja a CNN. A döntés az egyik legkomolyabb csapás a második Trump-adminisztráció számára, különösen annak fényében, hogy a konzervatív többségű bíróság az elmúlt évben több kulcskérdésben - például bevándorlási ügyekben és kormányzati átszervezések kapcsán - az elnök oldalára állt.
A többségi véleményt John Roberts főbíró jegyezte. Hangsúlyozta, hogy az elnök "rendkívüli hatalmat" tulajdonított magának, amikor korlátlan összegű, időtartamú és hatókörű vámokat vetett ki egyoldalúan. Ilyen léptékű gazdasági beavatkozáshoz azonban egyértelmű és világos kongresszusi felhatalmazás szükséges - márpedig a bíróság szerint ez hiányzott. A döntéshez a három liberális bíró (Ketanji Brown Jackson, Elena Kagan és Sonia Sotomayo) mellett csatlakozott a konzervatív tömbből Amy Coney Barrett és Neil Gorsuch is kiegészülve a már említett Robertsszel, míg Clarence Thomas, Samuel Alito és Brett Kavanaugh különvéleményt fogalmaztak meg.
Egy az 1970-es évekből származó, nemzetközi sürgősségi gazdasági hatáskörről szóló törvény rendkívüli helyzetekben felhatalmazza az elnököt az import szabályozására, és ez a Trump-adminisztráció érvelése szerint magában foglalja a vámok kivetésének jogát is. A bíróság azonban úgy látta, hogy a törvény szövege nem említ vámokat, és a Kongresszus, amikor vámkivetési jogot ad, azt kifejezetten és szigorú korlátokkal teszi. Roberts külön kiemelte, hogy a testület nem gazdaságpolitikai kérdésekben kíván állást foglalni, hanem alkotmányos szerepét gyakorolja, amikor megállapítja, hogy az International Emergency Economic Powers Act IEEPA nem ad ilyen széles körű felhatalmazást.
A döntés ugyanakkor nem tért ki arra, mi lesz a már beszedett, mintegy 134 milliárd dollárnyi vámbevétel sorsa, amely több mint 301 ezer importőrt érint. Ez az összeg a szövetségi vám- és határvédelem adatai szerint gyűlt össze, és sorsáról várhatóan az alsóbb fokú bíróságoknak kell majd rendelkezniük. Kavanaugh különvéleményében maga is elismerte, hogy a visszatérítések kérdése "kaotikus" folyamatot vetíthet előre, miközben a kormányzat arra figyelmeztetett, hogy a tömeges visszafizetés súlyos gazdasági következményekkel járhatna.
Az ügy az elmúlt évek egyik legjelentősebb gazdasági tárgyú pere volt. A támadott intézkedések között szerepeltek az úgynevezett "Liberation Day" vámok, valamint a Kínára, Mexikóra és Kanadára kivetett külön terhek. Az úgynevezett kölcsönös vámok egyes kulcsfontosságú partnerek esetében 50 százalékig, Kínával szemben pedig 2025-ben akár 145 százalékig emelték a terheket. A Trump-adminisztráció egzisztenciális kérdésként kezelte az ügyet, azzal érvelve, hogy vámok nélkül az Egyesült Államok gazdaságilag gyenge lenne, míg a felperes kisvállalkozások szerint az elnök lépése példátlan hatalmi igényt jelentett a Kongresszus megkerülésével.
A per több szálon futott: a New York-i V.O.S. Selections borimportőr által indított ügyben az amerikai Nemzetközi Kereskedelmi Bíróság már korábban kimondta, hogy az IEEPA nem ad felhatalmazást ilyen vámokra, amit egy washingtoni fellebbviteli bíróság is megerősített. Egy másik, az illinoisi Learning Resources oktatójáték-gyártó által indított eljárás szintén a kormányzat vereségével zárult, és végül közvetlenül a Legfelsőbb Bíróság elé került.
A mostani döntés különösen azért figyelemre méltó, mert a testület az elmúlt években több alkalommal alkalmazta azt az elvet, amely szerint jelentős gazdasági vagy politikai kérdésekben az adminisztráció csak kongresszusi felhatalmazással járhat el. Ezt az elvet korábban Joe Biden diákhitel-elengedési tervének és a járvány alatti oltási és tesztelési kötelezettségnek az elkaszálásakor is alkalmazták. Most a többség úgy ítélte meg, hogy ugyanez a logika érvényes Trump vámpolitikájára is.
Bár az elnök más, szűkebb és időben korlátozott felhatalmazásokkal is élhetne vámemelés céljából - például legfeljebb 15 százalékos emeléssel 150 napig, vagy nemzetbiztonsági indokkal, vizsgálathoz kötve -, ezek nem teszik lehetővé a Trump adminisztráció olyan hatékonysággal alkalmazza a tarifákat tárgyalási eszközként, mint eddig. A Legfelsőbb Bíróság döntése így nemcsak jogi, de politikai értelemben is komoly korlátot állított az elnöki hatalom elé.
