A Google egyelőre fellélegezhet, miután a washingtoni kerületi bíróság döntése szerint nem kell megválnia a Chrome böngészőtől, noha az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma még tavaly kimondatta, hogy a cég megsértette a Sherman-féle trösztellenes törvényt. A büntetési szakaszban a kormányzat a lehető legkeményebb szankciót, a Chrome kikényszerített eladását javasolta, amit kiegészített volna az Android esetleges különválasztásával, a keresési technológia megosztásával és a Google szerződéskötési mozgásterének drasztikus szűkítésével. A bíró, Amit Mehta azonban végül sokkal szűkebb intézkedéscsomagot hagyott jóvá, amelynek középpontjában nem a vagyoneladás, hanem bizonyos üzleti gyakorlatok korlátozása áll.
A döntés értelmében a Google megtarthatja a Chrome-ot, mert a bíróság szerint önmagában nem illegális, hogy a böngészőt keresési szolgáltatásai terjesztésére használja. Mehta úgy fogalmazott: a felperesek túlzottan messzire mentek azzal, hogy kulcsfontosságú eszközök kényszerű leválasztását akarták elérni, miközben a bizonyítékok nem támasztották alá, hogy ezekkel a Google törvénytelen piaci korlátokat emelt volna.
A Google-nek azonban néhány engedményt mégis tennie kell. Nem kötelezheti partnereit arra, hogy a Play Áruházhoz való hozzáférésért cserébe előtelepítsék a Keresőt, a Chrome-ot, az Asszisztenst vagy a Geminit. Az Apple-lel és a Mozillával kötött több milliárd dolláros keresési megállapodásokat ugyanakkor folytathatja, hiszen a bíróság engedélyezte, hogy fizessen a kiemelt keresési helyekért. Emellett a cégnek bizonyos keresési indexadatokat és felhasználói statisztikákat is át kell adnia "minősített versenytársaknak", ami elvileg esélyt adhat a kisebb riválisoknak, hogy javítsanak szolgáltatásaik minőségén a Google hatalmas adatelőnyével szemben.
A határozat részeként egy technikai bizottság hat évig felügyeli majd a Google működését, és ennek a testületnek 60 napon belül fel kell állnia. A keresőóriás azonban valószínűleg megpróbálja felfüggesztetni az intézkedések végrehajtását, amíg fellebbezést nyújt be. A vállalat korábban már jelezte, hogy nem fogja elfogadni a "monopolista" címkét, és minden jogi eszközt bevet, hogy felülírja az ítéletet. Az sem kizárt, hogy az ügy akár a legfelsőbb bíróságig is eljut, ahol - ha sikerrel jár - a Google mindenféle korlátozás nélkül folytathatná a működését.
A mostani döntés tehát kétségtelenül győzelem a Google számára, hiszen elkerülte a legrosszabb forgatókönyvet, ugyanakkor a monopólium megállapítása továbbra is tény marad. Hogy a cég miként kezeli a helyzetet, és a versenytársak valóban profitálnak-e az új lehetőségekből, az csak az elkövetkező években derül majd ki.
