A 2026-os labdarúgó-világbajnokság nemcsak a résztvevők és a mérkőzések számával dönthet rekordot, hanem a környezeti terhelésével is. A becslések szerint a torna teljes karbonlábnyoma elérheti a 9 millió tonna üvegházhatású gáz kibocsátását, ami közel kétszerese az előző világbajnokságok értékének, és majdnem hatszorosa a 2024-es párizsi olimpia kibocsátásának. A legnagyobb problémát nem maguk a stadionok, hanem az utazások jelentik. A teljes kibocsátás mintegy 85 százaléka a repülésre épülő logisztikából származhat. Az idei tornán már 48 válogatott vesz részt, a 104 mérkőzést pedig az Egyesült Államokban, Kanadában és Mexikóban, összesen 16 különböző helyszínen rendezik meg.
A városok közötti távolságok sok esetben több ezer kilométeresek, ezért a csapatok és a szurkolók gyakorlatilag csak repülővel tudnak egyik mérkőzésről a másikra eljutni. Bosznia-Hercegovina válogatottja például több mint ötezer kilométert utazott Toronto, Los Angeles és Seattle között, ami nagyobb távolság, mint amekkora Lisszabont Moszkvától elválasztja. Szász Anna Dorottya, a Green Policy Center junior elemzője szerint a probléma gyökere éppen ez a szétszórt rendezési modell - számolt be róla a Telex. A csapatok és a szurkolók milliói folyamatos repülésre kényszerülnek, ami rövid idő alatt hatalmas kibocsátást eredményez.
A BBC becslése alapján egy angol drukker, aki a döntőig követi a válogatottját, önmagában mintegy 3,5 tonna szén-dioxid kibocsátásáért lehet felelős. Egyetlen mérkőzés teljes karbonlábnyoma pedig az utazásokkal együtt akár 72 ezer tonnára is rúghat. Ez körülbelül 48 ezer átlagos személyautó teljes éves kibocsátásának felel meg. Közben a klímaváltozás hatásai magán a világbajnokságon is egyre látványosabban jelentkeznek. Az Anglia-Mexikó mérkőzés egyórás késéssel kezdődött a kedvezőtlen időjárás miatt, a Franciaország-Irak találkozót pedig közel két órára félbe kellett szakítani a Philadelphiára lecsapó vihar miatt.
Az extrém hőség szintén komoly problémát jelent. Az előrejelzések szerint a 16 helyszín közül 14-ben a WBGT-érték meghaladja a 28 Celsius-fokos határt. Ez az érték nem egyszerűen a levegő hőmérsékletét mutatja, hanem a páratartalmat, a napsugárzást és a szél hatását is figyelembe veszi. A 28 fok feletti szint már egészségi kockázatot jelenthet a sportolók és a nézők számára. A helyzet azért is ellentmondásos, mert a FIFA rendszeresen hangoztatja klímavédelmi vállalásait, miközben többéves partnerséget kötött a szaúd-arábiai Aramcóval. Az olajvállalat a világ egyik legnagyobb ipari szén-dioxid-kibocsátója, és a becslések szerint 1965 óta a globális kibocsátás több mint 4 százalékáért felel.
A következő világbajnokságok sem ígérnek sokkal kedvezőbb képet. A 2030-as tornát három kontinensen rendezik meg, ami újabb hatalmas utazási terheléssel járhat. A 2034-es világbajnokság házigazdája Szaúd-Arábia lesz, ahol a tervek szerint 11 új stadion épül, ezek közül többben pedig a nézőtér hűtését is meg kell oldani.
A szakértők szerint a futball közösségteremtő ereje akár a klímavédelem szolgálatába is állítható lenne, ehhez azonban nem elég néhány hangzatos vállalás. A rendezési helyszíneket, a közlekedést, a stadionfejlesztéseket és a szponzori kapcsolatokat is úgy kellene kialakítani, hogy azok valóban csökkentsék a környezeti terhelést. A mostani világbajnokság alapján ettől egyelőre még nagyon messze van a sportág.
