Ma már épp olyan természetesnek vesszük az otthoni internetelérést, mint azt, hogy van víz, fűtés és áram a lakásban - kijelenthetjük, hogy közmű lett. Az internetszolgáltatások piaca az imént említett három közműszolgáltatáshoz képest szabadabb, de hazai viszonylatban azért így is elég koncentráltnak mondható; két szolgáltató, a Magyar Telekom és a One tudhatja soraiban az ügyfelek döntő többségét.
Az otthoni internetszolgáltatások esetében alapvetően a lakás vagy ház elhelyezkedése (egészen pontosan az adott helyen kiépített infrastruktúra) határozza meg azt, hogy aki internetszolgáltatást szeretne rendelni, annak milyen opciói vannak; ebből adódóan sajnos általános érvényű, az egész országra érvényes ajánlatot nem lehet adni arra vonatkozóan, hogy melyik szolgáltató melyik csomagja éri meg a legjobban. Mindig az adott helyre "behúzott" szolgáltatások közül kell kiválasztani a legjobbat - nem véletlen, hogy például a Telekom is elkéri a címet ahhoz, hogy kifejezetten neked tudjon szolgáltatásokat ajánlani. Ebben a cikkben azt mutatjuk meg, hogy milyen szempontokat érdemes mérlegelned, ha a legjobb, személyre szabott döntést szeretnéd meghozni.
Kereslet és kínálat
Valójában kétféle irányból is neki lehet indulni a legjobb előfizetés kiválasztásának: megnézhetjük először azt, hogy milyen igényeink vannak, de - fentiek alapján - adja magát az a verzió is, amikor első körben azt vizsgáljuk meg, hogy a címünkön milyen szolgáltatások azok, amelyek egyáltalán elérhetők. A végeredmény, bármelyik megoldást is választjuk, az lesz, hogy valahogyan össze kell hozni az elvárásainkat a kínálatban lévő csomagok egyikével.
Nem túl meglepő módon helyzeti előnyben vannak azok a felhasználók, akik nagyvárosban élnek; értelemszerűen a szolgáltatók sokkal szívesebben építik ki a hálózatot olyan környezetben, ahol ugyanazzal az egységköltséggel jóval több felhasználót tudnak elérni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a fejlődés először mindig a társasházi övezetekbe ér el, és ezt követően jönnek csak a külvárosi területek - ha egyáltalán, hiszen vannak olyan helyei is az országnak, ahol vezetékes internet mind a mapi napig nincs. Alternatíva természetesen ebben az esetben is van, de szinte biztos, hogy csak kompromisszumok árán.
Technológiák áttekintése
A szélessávú internetelérés lehet vezetékes és vezeték nélküli. Előbbi esetben az infrastruktúra lehet optikai hálózat (FFTH, FFTB és FFTC), koaxiális hálózat (DOCSIS) vagy telefonkábel (xDSL), míg a kábelmentes kapcsolatot 4G/5G mobilhálózat, vagy műholdas összeköttetés tudja kiszolgálni. A vezetékes kapcsolat jellemzően olcsóbb és gyorsabb, a vezeték nélküli technológiák viszont (különösen a műholdas) rugalmasabbak, hiszen nem szükséges a kiépített infrastruktúra.
Ma az optikai hálózat képviseli a legkorszerűbb technológiát, segítségével akár 4 Gb/s-os letöltési sebesség is elérhető különösen alacsony, akár 5 ms-os késleltetési idő mellett. A magas letöltési sebesség mellé ráadásul jellemzően feltöltési sebesség is társul: a Telekom kínálatában jelenleg a leggyorsabb csomag 4000 Mb/s-os letöltés mellé 2000 Mb/s-os feltöltési sebességet nyújt, míg a One esetében a legnagyobb csomag 1000 Mb/s-os letöltési sebességet ad 300 Mb/s-os feltöltés mellé. Az optikai hálózat hátránya, hogy drága; új kábelezésre van szükség legalább utca szinten, ezért mind a Telekom, mind pedig a One jellemzően csak városokban biztosítja az optikai összeköttetést. Jól mutatja ezt az alábbi, a One FFTx lefedettségét ábrázoló térkép is.
Az optikai kapcsolat optimális esetben optikai összeköttetést jelent a felhasználó otthonában elhelyezett végberendezésig, ám sok esetben költségtakarékossági megfontolásokból, vagy kivitelezési nehézségek miatt az üvegszálas kapcsolat csak a lakóházat vagy akár csak az utcát éri el. Ilyenkor a végpontokat és az elosztó berendezést rézalapú megoldás (Ethernet kábel vagy koaxiális) köti össze.
Ez jó kompromisszum lehet, mert a szolgáltatók alacsonyabb költség mellett tudnak magas, gigabites sebességet biztosítani azzal, hogy megkerülik a rézalapú kábelek hosszúságából adódó korlátokat. Noha az árak a telepítés helyétől függően kis mértékben változhatnak, a One esetében a 250 Mb/s-os csomag 7000 forintba kerül, az 1000 Mb/s-os csomagért pedig 8000 forintot kell fizetni. Ez legalábbis a listaár, amit az aktuális akciók, valamint az együtt vásárolt szolgáltatások jelentősen csökkenthetnek. A Magyar Telekom jóval szegmentáltabb kínálata 250-től 4000 Mb/s-ig terjed, a legolcsóbb csomag alapára 6385 forint, a legdrágább pedig 15 290 forintba kerül havonta. (Csak érdekességképpen jegyezzük meg, hogy a tervek szerint az év második felében a Yettel is belép a vezetékes piacra.)
A koaxiális internetkapcsolat esetében a sebességbeli limit jellemzően 1000 Mb/s körül alakul, a feltöltési sebesség pedig jóval alacsonyabb, kb. a letöltési sebesség tizedét éri el. Ha ez 100 Mb/s-ot jelent, akkor az persze nem gond, egy 250 Mb/s-os csomag mellé tett 20 Mb/s-os feltöltési sebesség viszont bizonyos esetekben már problémás lehet - erről később. A koaxiális infrastruktúra jellemzően 10-30 ms-os válaszidőt biztosít.
Ennek a rendszernek nagy előnye, hogy nagyon elterjedt, hiszen ugyanazt az infrastruktúrát használja, mint amit a kábeltévé szolgáltatások. Ez persze nemcsak előny, hanem hátrány is, mert sűrűn lakott övezetekben - amennyiben a szolgáltató hanyag, és nem gondoskodik a megfelelő kapacitásbővítésről - csúcsidőszakban előfordulhat, hogy a gyakorlatban elérhető sebesség elmarad a csomagban meghirdetett névleges értéktől. Az árak hasonlóan alakulnak, mint az optikai csomagok esetében.
Ugyanez pepitában a DSL, ami viszont nem a kábeltévé szolgáltatás, hanem a vezetékes telefon infrastruktúráját használja. A vezetékes szolgáltatások között a legnagyobb lefedettséget biztosítja, viszont ma már ez a legkevésbé korszerű technológia. Csúcssebessége 100 Mb/s körül alakul, 20-50 ms-os válaszidővel és alacsony feltöltési sebességgel párosítva. A DSL nem túl költséghatékony, az 5-10-15 Mb/s-os maximális letöltési sebességet biztosító csomagokért a szolgáltatók 4-8 ezer forintot kérnek.
Vezetékmentes megoldások
Ha nincs kiépített infrastruktúra, akkor csak a vezetékmentes szolgáltatások jöhetnek szóba, vagyis a műholdas internet, illetve az 5G/4G alapú megoldások. A műholdas összeköttetés előnye, hogy semmilyen infrastruktúra követelménye nincs, az egyetlen feltétel az, hogy az antennát el kell tudni helyezni úgy, hogy rálásson a műholdra.
Jellemzően 100-200 Mb/s-os letöltési sebességre képes, az elérési idő viszont legjobb esetben is csak közepes, de inkább magas; a legmodernebb technológiát képviselő, már Magyarországon is elérhető Elon Musk-féle Starlink 40-50 ms körüli elérési időre képes, a régebbi rendszereknél viszont nem ritka a 300-500 ms-os válaszidő sem, ami azt jelenti, hogy online játékra a műholdas internet nem igazán alkalmas. Felhasználói oldalon hátrány még a magasabb ár és az is, hogy ez a rendszer érzékeny az időjárás viszontagságaira. A StarLink Residential Lite csomag ára 11 900 forint, a nagyobb Residential csomag pedig 17 000 forintba kerül havonta.
Mobilinternet alapú, de kifejezetten otthoni internetszolgáltatást Magyarországon a Yettel nyújt, lokációtól függően 5G vagy 4G alapon. Előbbi jelenleg országosan 75%-os lefedettségnél jár, utóbbi viszont gyakorlatilag az egész ország területén elérhető, de természetesen lassabb tempót biztosít. Noha a Telekom és a One kínálatában is vannak korlátlan adatmennyiséget biztosító mobilinternet-csomagok, ezeket nem az otthoni vezetékes szolgáltatások kiváltására tervezték.
A Yettel megoldása három dologban nyújt többet egy szimpla, korlátlan mobilnet eléréshez képest. Egyrészt a szolgáltató folyamatosan elemzi a hálózati forgalmat, és az adatok alapján, ha szükségesnek látja, bővíti a kapacitást - ez egy mobilhálózat esetén különösen fontos, hiszen a kapacitások jóval korlátozottabbak. Másrészt az OtthonNet csomagok esetében a Yettel standalone 5G-kapcsolatot (5G SA) használ, így a 4G-s hálózat működése semmilyen módon nem befolyásolja az otthoni internetelérést (például alacsony ping érhető el így). Harmadrészt pedig a Yettel igény esetén 5G-s modem-routert is ad a szolgáltatás mellé, így a felhasználónak még arra sincs gondja, hogy eszközt kelljen választani.
Ami a sebességeket illeti, 5G esetén akár 1000 Mb/s-os, 4G-s hálózat esetén pedig akár 50 Mb/s-os letöltési sebesség is elérhető, a hálózat pillanatnyi terheltségének függvényében. Az elérési idő 5G esetén jellemzően 10-12, 4G esetén jellemzően 20-25 ms. A Yettel szolgáltatása - annak ellenére, hogy mobilhálózat alapú - alapvetően helyhez kötött, de 30 naponta 10 napig máshol, például a nyaralóban is, lehet használni. Az OtthonNet csomag ára havonta kb. 8 ezer forint (router bérléssel együtt), az OtthonNet Basic csomagért pedig 6 ezer forintot kell fizetni.
Itt a cím, hol a net?
A különféle technológiák jellemzőinek, előnyeinek és hátrányainak feltérképezését követően következhet, hogy megnézzük, milyen szolgáltatás érhető el a címünkön. Ha tudjuk, hogy melyik szolgáltató(k) van(nak) jelen, akkor interneten a cím megadásával teljesen pontosan megnézhetjük, hogy milyen opcióink vannak. Egyéb esetben független oldalakat is használhatunk, ilyen például a telenet.hu vagy a szelessavkereso.hu. Azonban az összehasonlító oldalakon lévő információkat tekintsük inkább csak tájékoztatásnak, mert a tapasztalat szerint nem minden, valóban elérhető szolgáltatást listáznak.
Gondold át az igényeidet
A vezetékes internetelőfizetés jellemzően nem drága, de azért nem is filléres tétel: felesleges például 4000 Mb/s-os netet vásárolni azért, hogy aztán egyedülállóként esténként internetezzünk fél órát vagy megnézzük a leveleinket - ebben az esetben havi 3-4 ezer forint extra kiadás sem szükséges. A szolgáltatók egyébként minden csomag mellé odaírják, hogy az adott előfizetés milyen igényeket tud kiszolgálni, de ezt érdemes fenntartásokkal kezelni, mert nyilván nekik az az érdekük, hogy a drágább csomag felé tereljék az előfizetőket. A One például 4K-s videók streamingjéhez az 1000 Mb/s-os csomagot ajánlja, noha a feladatra tökéletesen elegendő a 250 Mb/s-os sebesség.
Az internetelérés sebessége két tényező függvénye; az adatátviteli sebesség mellett bizonyos esetekben legalább ennyire fontos a gyors elérési idő is. Számoljunk az alábbi adatokkal:
- internetezés, közösségi média: 5 Mb/s/eszköz
- videostreaming: 10 Mb/s/eszköz
- 4K-streaming: 20 Mb/s/eszköz
- online játék: 10 Mb/s/eszköz, viszont kiemelten fontos a rövid (<30 ms) válaszidő is
- videochat: 5 Mb/s/eszköz, de mindkét irányban
- fájlletöltés: "ami a csövön kifér"
Tekintettel arra, hogy egy ember jellemzően csak egy eszközt használ párhuzamosan, nehéz olyan szcenáriót találni, amikor azt mondhatjuk, hogy egy 250 Mb/s-os internetelérés sebessége nem elég. Optikai és koaxiális hálózat esetén így lényegében mindegy, hogy milyen csomagra esik a választás. Szűk keresztmetszet azért lehet:
- videóhívások esetén a feltöltési limit,
- játékok esetén a megnövekedett elérési idő akkor, ha mások is használják a netet
- általános belassulás, ha valaki teljes sebességgel tölt le, vagy még inkább fel
Ebből a három esetből ugyanakkor csak a feltöltési limit az, amit egy gyorsabb csomagra váltással orvosolni tudunk. Illetve probléma lehet még az is, ha túl gyors az internet az otthoni Wi-Fi-hez képest. Egy Wi-Fi 5-ös router a gyakorlatban 4-500 Mb/s-os adatátvitelre képes, míg a sebesség Wi-Fi 6 esetén 7-800 Mb/s, Wi-Fi 6E esetén pedig 1200 Mb/s - de ez csak egy csatlakozó eszköz esetén érvényes abszolút ideális esetben. Ha egyszerre 20-30 vagy még több eszköz lóg a hálózaton, akkor még alacsonyabb adatátvitellel számolhatunk. Azaz jó eséllyel a router előbb lesz szűk keresztmetszet, mint az internetkapcsolat sebessége.
Sakkozni elsősorban akkor kell a csomagok paraméterei alapján, ha csak DSL, műholdas kapcsolat vagy mobilinternet közül lehet választani. Ebben az esetben a nagyobb letöltési sebességet részesítsük előnyben akkor, ha gyakran streamelünk videókat, a gyors elérési időt pedig akkor, ha szeretnénk online játszani.
Mivel sokan esnek abba a hibába, hogy fentiek ellenére is csak a minél nagyobb letöltési sebességet hajszolják, megmutatjuk azt is, hogy mire elég a 250 Mb/s-os tempó:
- 1 másodperc alatt letölthető adatmennyiség: 31,25 MB
- 4 GB-os film letöltése: 2 perc 11 másodperc
- 20 GB-os 4K-s film letöltése: 11 perc
- 2 TB-os SSD teljes megtöltése internetről letöltött adatokkal: 19 óra
- Egy hónapban letölthető teljes adatmennyiség: 77,24 TeraByte - miközben egy négytagú család átlagos forgalmazott adatmennyisége nem éri el az 1 TB-ot (ha a 24/7-es torrentezést nem számítjuk)
