Az Európai Unió történetében először fordult elő, hogy egy teljes hónapban a napenergia állt az áramtermelés élére: az Eurostat adatai szerint 2025 júniusában a teljes villamosenergia-termelés 22 százalékát napelemek adták. Ezzel a napenergia maga mögé utasította az atomenergiát (21,6%), a szelet (15,8%), a vízerőműveket (14,1%) és a földgázt (13,8%).
A második negyedév egészében a megújulók részaránya 54 százalékra nőtt az uniós áramtermelésben, ami magasabb az egy évvel korábbi 52,7 százaléknál, és ennek fő hajtóerejét szintén a napenergia adta, amely 122 317 gigawattórával 19,9 százalékos részt hasított ki a termelési mixből.
Az országok között látványos különbségek mutatkoznak: Dánia szinte teljesen megújulókból termelt (94,7%), őt követte Lettország (93,4%), Ausztria (91,8%), Horvátország (89,5%) és Portugália (85,6%). A lista másik végén Szlovákia (19,9%), Málta (21,2%) és Csehország (22,1%) állt. Összesen 15 tagállamban nőtt a megújulók aránya az előző év azonos időszakához képest, Luxemburgban 13,5, Belgiumban 9,1 százalékponttal, főként a napenergia bővülése miatt. Magyarország a középmezőny alsó traktusában foglal helyet, miután idén nyáron a villamosenergia-termelésnek már több mint 40 százalékát a napelemek adták.
A megújulók teljes uniós termelésében a legnagyobb szeletet a napenergia birtokolta (36,8%), ezt követte a szél (29,5%) és a vízenergia (26%), míg az éghető megújuló tüzelőanyagok (7,3%) és a geotermikus energia (0,4%) marginális szerepet játszottak. A júniusi rekord így nem csupán statisztikai érdekesség, hanem annak bizonyítéka is, hogy a napenergia immár valódi központi pillérévé vált az európai energiatermelésnek.
