Kezd az utóbbi években egyre szélesebbé válni az Atlanti-óceán mind politikai, mind technológiai értelemben. Európa és az Egyesült Államok évtizedeken fennálló szövetsége felbomlóban, emiatt egyre hangosabbak az öreg kontinens önállósodását, de legalább függőségének mérséklését sürgető hangok. Ez a törekvés pedig már a konkrét infrastruktúrában is megjelenik, miután megkezdte éles működését az Európai Unió saját műholdas internethálózata, az IRIS².
Az első műholdas elemek néhány napja álltak szolgálatba, az uniós tagállamok pedig már hozzáférhetnek a rendszerhez. Az IRIS²-t nyíltan Európa válaszának szánják a SpaceX globális műholdas internetére, különösen ott, ahol a megbízható, biztonságos kapcsolat stratégiai kérdés. Andrius Kubilius, az EU védelmi és űrügyekért felelős biztosa megerősítette, hogy az IRIS² és a kormányzati célú GOVSATCOM hálózat is megkezdte működését korlátozott üzemmódban, elsősorban állami és katonai felhasználásra. A rendszer iránt Ukrajna is érdeklődést mutatott, és Kubilius szerint hamarosan létrejöhet az első kommunikációs kapcsolat is.
Az IRIS², teljes nevén Infrastructure for Resilience, Interconnectivity and Security by Satellite, egy mintegy 10 milliárd eurós projekt, amelynek célja, hogy a jelen évtized végére Európának is legyen saját, nagy kapacitású műholdas internethálózata. A tervek szerint közel 290 műhold kerül majd különböző pályákra, kombinálva az alacsony és a közepes Föld körüli pályák előnyeit. A teljes rendszer nemcsak a kormányzati és katonai szerveknek biztosítana titkosított kapcsolatot, hanem a későbbiekben vállalatok és uniós polgárok számára is elérhető lehet. A párhuzamosan futó GOVSATCOM program kifejezetten a zárt, védett kommunikációra koncentrál.
Ez a hangsúlyváltás nem független attól, hogy a közelmúltban a SpaceX-et azzal vádolták meg, hogy korlátozott frekvenciákat használt fel egy titkos amerikai katonai művelet támogatására. Kubilius szerint az IRIS² egyik legfontosabb üzenete éppen az, hogy Európa saját kezében tartaná a kritikus kommunikációs infrastruktúrát. A tagállamok így szuverén, biztonságos és titkosított műholdas kapcsolatot kapnak, amelyet Európában építenek, Európában üzemeltetnek, és európai ellenőrzés alatt áll.
Az uniós vezetők állítása szerint az IRIS² bizonyos szempontból még túl is szárnyalhatja a Starlinket, bár a két rendszer léptéke egyelőre nehezen összevethető. A SpaceX célja, hogy 2031-re mintegy 15 ezer műholdból álló globális hálózatot építsen ki, míg az európai projekt jóval kisebb, de fókuszáltabb.
Kubilius arra is felhívta a figyelmet, hogy a geopolitikai környezet gyorsan változik, ezért az IRIS² konzorciumára egyre nagyobb nyomás nehezedik a fejlesztések felgyorsítása érdekében. A műholdas hálózat idővel kulcsszereplője lehet annak az európai törekvésnek, amely az amerikai technológiáktól való függőség csökkentését célozza. Közben Kína is saját megakonstelláción dolgozik, Oroszország pedig inkább azon, hogyan lehetne műholdakat lelőni az égről.