A simracing világában már mindent láttunk: többmonitoros pilótafülkéket, 3D nyomtatott kormányadaptereket, sőt olyanokat is, akik a Forzát WASD-gombokkal próbálják irányítani. De olyat, hogy valaki egy igazi autót köt össze egy videójátékkal, még nemigen. Eddig. Mr. Yeester, vagy ahogy a neten ismerik, mryeester, ugyanis pontosan ezt tette: egy régi, ferde hátú Hondából csinált kontrollerként működő perifériát.
Az egész a jármű OBD2-portján keresztül indult, amit minden 1996 utáni amerikai autóba kötelezően beépítenek. Ez normál esetben hibakódok kiolvasására szolgál, de Mr. Yeester nem a szerviz miatt nyúlt hozzá. Egy egyszerű OBD2-USB kábel segítségével csatlakozott a kocsi elektronikus vezérlőegységéhez, és elkezdte olvasni az érzékelőadatokat. Ezek közül a gázpedál pozícióját, vagyis azt az értéket akarta használni, hogy mennyi gázt adunk, de ez nem olyan egyszerű, mint elsőre hangzik.
A megoldás végül Pythonban született meg. A pySerial nevű könyvtár segítségével valós időben tudta olvasni az autó szenzoradatait. Ehhez először meg kellett találnia a gázadás mértékét meghatározó PID (Parameter ID) azonosítót, majd egy olyan szkriptet írnia, ami ezt az értéket digitális inputtá alakítja. Ezután a szkript folyamatosan frissítette egy JSON fájl trigger_value mezőjét, amit egy másik program, az AutoHotkey figyelt. Itt jött a trükk: ha az érték 0.2 fölé emelkedett, akkor a szkript Space gombnyomást generált, amit a játék gázadásként ismert fel. Az eredmény: ha megnyomod a gázpedált a Hondádban, a Need for Speedben is gyorsulsz.
És ez még nem minden. A hosszabb videóban Mr. Yeester azt is megmutatta, hogyan tudta bekapcsolni a kormányt is a mókába. Egy régi Honda diagnosztikai eszköz segítségével hozzáfért a kormány pozícióját mérő rejtett szenzorhoz, amit hasonló módon illesztett a Dolphin emulátorba. Ezzel gyakorlatilag az egész autó, vagy legalábbis annak két fő kezelőszerve teljes értékű kontrollerként működik.
A projekt végére ugyan egy kissé reklámszagú dashcam bemutató következik, és a részletesebb technikai lépések sajnos nem kerülnek napvilágra, de ettől még ez az egyik legőrültebb és legköltségesebb simracing-setup, amit valaha láttunk, még akkor is, ha valójában csak néhány USB-kábel, Python-sor és egy öreg Honda kellett hozzá. Ha ez nem DIY-zseni kategória, akkor semmi sem az.
