Több mint hatezer Naprendszeren kívüli bolygó felfedezése után a csillagászok erős bizonyítékot találhattak az első exohold létezésére. A CD-35 2722 rendszerben azonosított égitest azonban egyáltalán nem hasonlít a Holdra: legalább akkora tömegű lehet, mint a Jupiter, és nem is egy bolygó, hanem egy barna törpe körül kering. A rendszer középpontjában egy fiatal, a Napnál körülbelül feleakkora tömegű csillag található. Ezt kerüli meg a CD-35 2722 B nevű barna törpe, amely több mint harmincszor nehezebb a Jupiternél. A most észlelt harmadik égitest pedig a barna törpe körül kering, vagyis a rendszer felépítése alapján holdként viselkedik, a tömege alapján viszont inkább egy gázóriás bolygóra emlékeztet.
A kutatók ezért egyelőre inkább exoszatellitnek nevezik az objektumot. Az exohold fogalmának nincs hivatalosan elfogadott meghatározása, így nem világos, hogy egy barna törpe körül keringő, bolygótömegű égitest besorolható-e ebbe a kategóriába. A csillagászok szerint éppen az ehhez hasonló rendszerek mutatják meg, mennyire nehéz a Naprendszerből ismert elnevezéseket minden esetben alkalmazni. Az égitestet nem közvetlenül fényképezték le. A chilei Very Large Telescope CRIRES+ műszerével azt vizsgálták, hogyan változik a barna törpe látóirányú sebessége. A körülötte keringő objektum gravitációja apró, szabályos ingadozást okoz a mozgásában, amelyet a fényében mérhető Doppler-eltolódás alapján lehetett kimutatni.
A Nature folyóiratban megjelent tanulmány legjobban illeszkedő modellje szerint a jelölt minimális tömege a Jupiter tömegének körülbelül 90 százaléka, egy teljes keringést pedig nagyjából 170 nap alatt tesz meg. A kutatók szerint ez az első alkalom, hogy a radiálissebesség-módszer ilyen erős bizonyítékot szolgáltatott egy barna törpe körül keringő természetes kísérőre. A felfedezést további megfigyelésekkel még meg kell erősíteni, ezért egyelőre nem beszélhetünk minden kétséget kizáróan az első exoholdról. A korábbi jelölteknél szintén maradtak bizonytalanságok, és jelenleg sincs egyetlen olyan Naprendszeren kívüli hold sem, amelynek létezését a csillagászok általánosan elfogadnák.
A kutatók abban bíznak, hogy az egyre érzékenyebb műszerekkel idővel kisebb és a Naprendszer holdjaihoz jobban hasonlító égitesteket is megtalálhatnak. Ebben fontos szerepet kaphat az Európai Déli Obszervatórium épülő Extremely Large Telescope-ja, amely 39 méteres főtükrével a jelenlegi távcsöveknél jóval halványabb kísérők vizsgálatára is alkalmas lehet.
