Július 25-én lépett életbe az Online Safety Act, amely a digitális tér szabályozását új szintre emelte a szigetországban: mostantól a weboldalak felelősek azért, hogy a kiskorúak ne találkozzanak számukra ártalmas tartalmakkal, legyen szó pornográfiáról vagy evészavarokat népszerűsítő videókról. A törvény nyomán olyan óriásplatformok, mint a Reddit, a Pornhub vagy az X (korábban Twitter) sorra vezetik be a korhatár-ellenőrzéseket, és ez nem kis felfordulást okozott az Egyesült Királyság digitális közegében.
A problémát az jelenti, hogy ezek a platformok, főként azok, amelyek felhasználói tartalomra épülnek, képtelenek garantálni, hogy egy 17 éves ne fusson bele véletlenül semmilyen, a törvény szerint nem neki való posztba. Így marad az egyszerűbb megoldás: a 18 év alattiak teljes kitiltása. A válaszreakció pedig nem is váratott magára. A tinik nem adják mondanak le kedvenc oldalaikról olyan könnyen - a néhány leleményes fiatal videójátékkal veri át a rendszert, de sokan inkább VPN-t használnak, és így más országok felhasználóinak álcázzak magukat. Ennek következményeként pillanatnyilag a tíz leggyakrabban letöltött app közül öt VPN az Egyesült Királyságban.
A gond csak az, hogy ezek közül három szolgáltatás - a VPN Super Unlimited Proxy, a FreeVPN.org és az Unlimited VPN Proxy - gyakorlatilag ismeretlen eredetű, nem auditált, és gyakran teljesen átláthatatlan adatkezelést folytat. Egy VPN-szolgáltatás minden adatforgalmat átszűr, így gyakorlatilag bármit megtudhat a felhasználóról. Ha pedig teljesen ingyenes, és nem kínál előfizetéses verziót, felmerül a kérdés: miből termel bevételt?
A válasz értelemszerűen az, hogy a felhasználóból. Mint arra az Engaget cikke rámutat, a Hola VPN például a felhasználói feltételei között nyíltan leírja, hogy az ingyenes felhasználók IP-címét harmadik fél proxyjaként használhatja fel a testvércégük. Más szolgáltatók, mint a Hotspot Shield, korábban már meg is ütköztek a hatóságokkal amiért a felhasználói adatokat eladták hirdetőknek. Az is árulkodó, hogy a listán szereplő FreeVPN.org oldala például még egy postacímet sem tartalmaz, és adatkezelési tájékoztatója sem emlékeztet jogi dokumentumra.
És akkor még nem beszéltünk a rosszindulatú szoftverekről: egy 2016-os kutatás szerint az androidos VPN-ek közel 40 százaléka tartalmazott valamilyen kártevőt - és a helyzet azóta sem lett jobb. A tanulság az, hogy bár az ingyenes VPN csábító alternatíva lehet, korántsem biztonságos. Érdemes inkább olyan szolgáltatót választani, amelynek világos az üzleti modellje, átesett auditon, van székhelye. A megbízhatóbb nevek között ott van például a Proton VPN, a TunnelBear vagy a Windscribe.
