Az Európai Unió újabb lépést készül tenni a kiskorúak online védelmének fokozása érdekében. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke bejelentette, hogy elkészült az uniós szintű életkor-ellenőrző alkalmazás, és már formálódik egy közös szabályozás a közösségi oldalak minimális használati korhatáráról is. A cél egységes keretrendszerrel leváltani a tagállamok különutas megoldásait, amelyek jelenleg eltérő szigorral próbálják kezelni a problémát.
Az utóbbi hónapokban több ország is saját hatáskörben lépett. Franciaország például 2026 elején elfogadott egy törvényt, amely 15 év alattiak számára tiltaná a közösségi média használatát és Görögország is hasonlóan tett. Spanyolország a 16 éves korhatár bevezetését fontolgatja, míg Ausztria, Dánia és Szlovénia 14-15 év közötti határokkal dolgozik. Olaszország és Írország szintén vizsgálja a korlátozás lehetőségét, de hazánkban is erős a támogatottsága a szigorításnak egy felmérés szerint.
A Bizottság azonban nem szeretné, ha a kontinens digitális szabályozása 27 különböző irányba szakadna szét. Brüsszel ezért inkább egy közös, minden tagállamra érvényes szabályt vezetne be, de a konkrét korhatárt még nem döntötték el. Az Európai Parlament ugyan a 16 évet preferálná, a Bizottság azonban szakértői egyeztetések után hozná meg a végső döntést. Addig is a már életbe lépett nemzeti törvények érvényben maradnak.
Bárhol is húzzák meg végül a vonalat, a technológiai háttér már adott, még messze nem is tökéletes. Az új életkor-ellenőrző rendszer úgynevezett "zero-knowledge" kriptográfiát használ, vagyis képes igazolni, hogy egy felhasználó elérte-e a szükséges kort, anélkül hogy felfedné a pontos életkorát vagy személyes adatait. A Bizottság szerint ez kulcsfontosságú az adatvédelem megőrzéséhez, bár a részletes működési és ellenőrzési mechanizmusokat még nem hozták teljes egészében nyilvánosságra.
A kezdeményezés szorosan kapcsolódik a Digitális Szolgáltatásokról szóló jogszabályhoz (Digital Service Act), amely már most is kötelezi a nagy platformokat arra, hogy felmérjék és csökkentsék a gyermekeket érő kockázatokat. Jelenleg több nagy szereplő - köztük a Meta, a TikTok, az X és a Snap - ellen is vizsgálatok zajlanak, amelyek eredményei akár egy éven belül megszülethetnek.
A technológiai cégek visszafogottan reagáltak a tervekre. Szerintük a szigorú korhatárok könnyen a kevésbé szabályozott, EU-n kívüli platformok felé terelhetik a fiatalokat, miközben a szükséges technikai fejlesztések jelentős erőforrásokat igényelnek. Ezzel szemben a gyermekvédelmi szervezetek gyorsabb fellépést sürgetnek, azzal érvelve, hogy a közösségi média túlzott használata egyre több mentális egészségi problémával hozható összefüggésbe a fiatalok körében.
A Bizottság célja olyan egységes szabályozást szeretne, amely biztosítja, hogy a gyerekek ugyanazt a védelmet élvezzék az EU bármely pontján. A hivatalos javaslat várhatóan még az őszi szünet előtt megszületik, addig azonban a vita tovább folytatódik arról, hol húzódjon a digitális nagykorúság határa.
