Berlin politikai irányváltása alapjaiban változtathatja meg az Európai Unió energiapolitikáját. Németország, amely hosszú éveken át ellenezte, hogy az atomenergiát a megújuló forrásokkal egyenértékű "zöld" energiaként kezeljék, most új kancellárja, Friedrich Merz vezetésével feladni látszik korábbi álláspontját. A döntés megkönnyítheti az EU nettó zéró kibocsátási céljainak eléréséhez szükséges energiaügyi jogszabályok elfogadását.
A korábbi kancellár, Olaf Scholz kormánya Ausztriával közösen vezette az atomellenes tábort, elutasítva, hogy az atomenergia ugyanabba a kategóriába kerüljön, mint a nap- és szélenergia. Mindez annak ellenére történt, hogy Németország 2022-ben komoly energiaválságot élt át az orosz gázszállítások leállása után. 2023 áprilisában Németország végleg leállította utolsó három atomerőművét is, ezzel lezárva egy több mint hat évtizedes korszakot, amely Angela Merkel 2011-es, a fukusimai baleset után tett vállalásával kezdődött.
Most azonban német és francia tisztviselők a Financial Times-nak elmondták: Berlin álláspontja változóban van, és nyitottabbá vált arra, hogy az atomenergiát az EU zöldátmenetének részévé tegyék. A német-francia közeledés lehetővé teheti, hogy az EU végre előrelépjen az elakadt energiapolitikai egyeztetésekben. Egy német tisztviselő "fordulópontként" jellemezte a döntést, amely jelentős hatással lehet az egész kontinens energiaellátásának jövőjére.
Bár Ausztria továbbra is határozottan ellenzi az atomenergia "zöld" kategóriába sorolását, egyre több uniós tagállam - például Dánia és Olaszország - fontolgatja a kis moduláris reaktorok (SMR-ek) bevezetését a megújuló energiaforrások kiegészítésére. A német álláspont változása így nemcsak az EU szintjén, hanem a nemzeti energiastratégiákban is új lehetőségeket nyithat.