Egyre többen fordulnak mesterséges intelligenciához, ha e-mailt kell megfogalmazniuk, utazást terveznek vagy egyszerűen gyors választ keresnek egy kérdésre. Nem meglepő tehát, hogy a politika is egyre gyakrabban kerül szóba az AI chatbotokkal folytatott beszélgetésekben. Egy friss elemzés szerint azonban ezek a rendszerek nem minden esetben közelítik meg ugyanúgy a megosztó közéleti témákat. A The Washington Post több népszerű chatbotot vizsgált meg egy olyan kérdéssor segítségével, amely politikailag érzékeny témákat érintett. A tesztben az OpenAI ChatGPT-je, a Google Gemini, az Anthropic Claude-ja, a DeepSeek, az xAI Grokja és a Gab Arya nevű chatbotja is szerepelt. Az elemzés célja az volt, hogy felmérje, miként keretezik ezek a modellek az olyan kérdéseket, mint az egészségügy, a bevándorlás, az adózás, a rendfenntartás, a kampányfinanszírozás vagy az amerikai elektori rendszer.
Az eredmények alapján jelentős különbségek mutatkoztak. A vizsgálat szerint a ChatGPT válaszainak mintegy 80 százaléka inkább baloldali nézőpontot tükrözött, míg a Gemini az esetek több mint 90 százalékában igyekezett mindkét oldal érveit bemutatni. A Grok ugyan gyakrabban adott jobboldali érvelést, mint a többi vizsgált chatbot, de az elemzés szerint nála is többségben maradtak a baloldalinak minősített válaszok. Érdekesség, hogy a konzervatív és keresztény értékeket hangsúlyozó Gab Arya is sok esetben baloldali álláspontokat ismertetett.
A kutatás ugyanakkor fontos megkötést is tesz. Az elemzés nem bizonyítja, hogy a mesterséges intelligencia befolyásolná a választások eredményét vagy a felhasználók szavazási döntéseit. A vizsgálat kizárólag azt elemezte, hogyan válaszolnak a chatbotok rövid politikai kérdésekre, és nem azt, hogy ezek a válaszok milyen hatással vannak a felhasználók valódi viselkedésére.
Ennek ellenére a szerzők szerint nem érdemes félvállról venni az eredményeket. Ha valaki egy politikai témáról először egy chatbot magyarázatával találkozik, az könnyen meghatározhatja, milyen szemszögből kezdi értelmezni az adott kérdést, még mielőtt híreket olvasna vagy politikusok álláspontját ismerné meg. Mivel ezek a rendszerek jellemzően magabiztos stílusban fogalmaznak, a válaszok keretezése különösen fontos lehet.
A fejlesztőcégek ugyanakkor visszautasították azt az állítást, hogy modelljeiket tudatos politikai elfogultsággal tervezték volna. A Google szerint a Gemini célja, hogy ne részesítsen előnyben egyetlen ideológiát sem, az Anthropic azt állítja, hogy a Claude egyenlően kezeli a különböző politikai nézőpontokat, míg az OpenAI közlése szerint a ChatGPT alapértelmezésben objektív válaszadásra törekszik, és folyamatosan dolgoznak a politikai torzítások mérésén és csökkentésén.
