Újabb kellemetlen ügy készül ráégni Mark Zuckerbergékre, miután frissen nyilvánosságra hozott bírósági dokumentumok arról számolnak be, hogy a Meta évekkel ezelőtt elkaszált egy olyan, saját maga által megrendelt kutatást, amely kimutatta, hogy a Facebookról néhány napra leszokó felhasználók szignifikánsan kevesebb depressziót, szorongást és magányt éltek meg. A Reuters beszámolója szerint Project Mercury néven futó vizsgálatot 2020-ban indította a vállalat a Nielsen bevonásával, és egyértelmű pszichológiai javulást detektált azoknál, akik egy hétre deaktiválták fiókjukat. Ahelyett azonban, hogy a cég további kutatásokat rendelt volna, a projektet gyorsan leállították, belső levelezések szerint részben azzal az indokkal, hogy az eredményeket csak a közösségi médiával kapcsolatos negatív sajtó torzíthatta.
A kutatók közül volt, aki felhívta rá a figyelmet, hogy a felmérés erős jeleit mutatta annak, hogy a Facebook használata valóban okozója lehet a szociális összehasonlításból fakadó stressznek. A belső vitákban még a dohányipar évtizedekkel ezelőtti taktikája is felmerült párhuzamként, amely szisztematikusan bagatellizálta a cigaretta egészségkárosító hatásait. A cég eközben a nyilvánosság és a törvényhozók felé továbbra is azt kommunikálta, hogy nincs bizonyíték a platform tinédzserekre gyakorolt ártalmaira, holott a saját mérései épp az ellenkezőjét bizonyították.
A most benyújtott iratok részletesen bemutatják, hogyan tervezte meg a Meta a fiataloknak szánt védelmi funkcióit - többnyire úgy, hogy azokat gyakorlatilag ne használják. A szigorúbb gyermekvédelmi tesztfunkciók gyakran megakadtak, nehogy rontsanak a növekedési mutatókon, és a legsúlyosabb visszaéléseknél is kifejezetten magas volt az a küszöb, amely után egy profil ténylegesen törlésre került volna. A dokumentumok arról is írnak, hogy a tinédzsereknek szánt algoritmus olyan tartalmakat tolt előtérbe, amelyek testképzavart vagy evészavarokat erősíthetnek, és a mérnökök próbálkozásai ezek visszafogására rendre háttérbe szorultak.
Még a tinédzserek magánszférájának erősítése is téma volt a videóstreamjeik kapcsán, mert a belsős levelezések alapján a kevesebb szülői rálátás hasznos a cégnek a felhasználói megtartás szempontjából. A Meta kommunikációs vezetője, Andy Stone mindeközben tagadja, hogy szándékosan titkoltak volna el eredményeket; szerinte a kutatást módszertani hibák miatt zárták le, és a vállalat számos hatékony gyermekvédelmi fejlesztést vezetett be azóta.
A peranyag azonban messze túlmutat a Metán. A felperesek szerint több nagy technológiai cég - köztük a Google, a Snap és a TikTok - éveken át ugyanilyen módon söpörte szőnyeg alá a fiatalokra leselkedő kockázatokról szóló figyelmeztetéseket. A beadványban olyan belső anyagok is szerepelnek, amelyek szerint egyes vállalatok pénzzel támogattak gyermekvédelmi civil szervezeteket, miközben ezek a csoportok a nyilvánosság előtt dicsérték a platformok biztonsági intézkedéseit. Más iratok a TikTok kínai és amerikai gyerekfelhasználói között tett különbségekre világítanak rá, a Snapnél pedig elismerték, hogy bizonyos funkciók kifejezetten serkentik a kényszeres használatot.
A több száz oldalas iratanyag a kaliforniai kerületi bíróság elé kerül, ahol január végén folytatódik a meghallgatás. A per kimenetele komoly precedenst teremthet arra nézve, hogyan kell a techcégeknek elszámolniuk saját kutatásaikkal, és milyen belső döntéseket kell majd a jövőben a nyilvánosság elé tárniuk - akár akarják, akár nem.
