Végül elkerülte a Microsoft az Európai Unió versenyfelügyeletének szankcióját, miután a vállalat engedményeket tett a Teams és az Office csomagolásával kapcsolatban, ezzel pontot téve egy évek óta húzódó trösztellenes vizsgálat végére. A történet 2020-ban kezdődött, amikor a Slack - amely időközben a Salesforce része lett - hivatalos panaszt nyújtott be, azt állítva, hogy a redmondi óriás visszaél piaci erőfölényével, amikor a széles körben használt irodai szoftvercsomagjához hozzácsomagolta a saját videokonferencia-megoldását.
A panasz nyomán elindult vizsgálat első eredményeként a Microsoft ugyan leválasztotta a Teams alkalmazást az Office 365-ről az EU piacán, ám kritikusai szerint a lépés túl szűk körű volt, és nem oldotta meg érdemben a versenytorzulást. Idén májusban a 3,7 billió dollár piaci értékű szoftvercég további engedményeket ígért, például azt, hogy legalább hét éven keresztül fenntartja a két termék különválasztását.
Az Európai Bizottság ezt követően úgynevezett piaci tesztet indított, amelynek során a Microsoft további kötelezettségeket vállalt. Ezek között szerepel az is, hogy részletesebb dokumentációt tesz közzé az interoperabilitásról, vagyis arról, miként lehet a saját termékeit más, rivális szoftverekkel összekapcsolni és együtt használni. Ez a vállalás végül meggyőzte az uniós szabályozókat, akik pénteken közölték, hogy a változtatások segítenek helyreállítani a tisztességes versenyt, és újra megnyitják a piacot a többi szolgáltató előtt.
Teresa Ribera, az EU versenyügyi biztosa egy olaszországi konferencián úgy fogalmazott, hogy ezek az intézkedések kulcsfontosságú piacokon - így a videokonferenciás és kollaborációs szoftvereknél - teremtenek valódi versenyt. A Microsoft európai kormányzati ügyekért felelős alelnöke, Nanna-Louise Linde szintén elégedetten nyilatkozott, hangsúlyozva, hogy a bizottsággal folytatott párbeszéd vezetett el a megállapodáshoz, a cég pedig most a vállalt kötelezettségek gyors és maradéktalan végrehajtására összpontosít.
A fejlemény különösen érzékeny politikai környezetben született, hiszen az EU és Donald Trump között egyre élesebb feszültség tapasztalható a nagy amerikai technológiai vállalatok szabályozása kapcsán. Miután az unió a hónap elején több milliárd eurós bírságot szabott ki a Google-re, az amerikai elnök újabb vámokkal fenyegette meg Európát.
Ribera szerint az unió a jövőben is kész lesz a szigorú fellépésre és nagy összegű büntetések kiszabására, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a "puha" eszközöket sem szabad lebecsülni. Úgy vélte, hogy a digitális piacokon, ahol az új termékek és integrációs stratégiák gyakran feszegetik a szabályozás határait, különösen nagy jelentősége lehet az ilyen kompromisszumos megoldásoknak. Ez a döntés szerinte világosan mutatja, hogy az EU képes a kemény szankciók mellett rugalmasabb módszerekkel is érvényt szerezni a versenyjognak.
