Elképesztő a Voyager-2 strapabírása, és az is csodálatra méltó, hogy a NASA mérnökei folyton előállnak valamilyen megoldással, amivel meghosszabbíthatják az 1977-ben útnak indított űrszonda élettartamát. Az immár 48 éves szerkezet ugyanis ismét kapott egy kis haladékot, miután az amerikai űrügynökség szakemberei olyan energiaátalakításokat hajtottak végre rajta, amelyeknek köszönhetően mindhárom megmaradt tudományos műszere legalább még egy évig működhet.
A Voyager-2 és ikertestvére, a Voyager-1 még 1977-ben indult el, és azóta olyan távolságra jutottak a Földtől, amelyet egyhamar biztosan nem fog más, ember alkotta eszköz túlszárnyalni. Energiaellátásukat radioizotópos termoelektromos generátorok, vagyis RTG-k biztosítják. Ezek a plutónium radioaktív bomlása során felszabaduló hőt alakítják elektromos energiává. Csakhogy a plutónium nem végtelen erőforrás. Mindkét Voyager évente nagyjából négy wattnyi teljesítményt veszít, ahogy az energiaforrás lassan gyengül.
Ez elsőre talán nem tűnik soknak, egy közel ötven éve működő, több mint száz csillagászati egységnyi távolságra lévő űrszondánál azonban minden watt számít. A NASA mérnökeinek ezért most ismét meg kellett húzniuk a nadrágszíjat. A "Big Bang" névre keresztelt energiaátalakítás során néhány, a tudományos megfigyelésekhez nem nélkülözhetetlen berendezést kikapcsoltak, más rendszereknél pedig alacsonyabb fogyasztású alternatívákat alkalmaztak. Ezek továbbra is képesek biztosítani a szonda alapvető működését, többek között azt, hogy ne hűljön veszélyesen alacsony hőmérsékletre miközben egyre távolodik a Naptól.
A küldetést kezelő NASA Jet Propulsion Laboratory szerint az energiaellátási tartalékok mára rendkívül szűkössé váltak, ezért minden nem feltétlenül szükséges rendszer kikapcsolása vagy energiaigényének csökkentése komoly jelentőséggel bír. Az energiahiánynak természetesen már tudományos következményei is vannak. Mindkét Voyager két-két tudományos műszert veszített el 2024 óta, részben azért, mert ezek energiaigénye már nem volt fenntartható. Más berendezéseket ugyanakkor azért kapcsoltak ki, mert elvégezték azt a feladatot, amely miatt eredetileg a fedélzetre kerültek.
A Voyager-2 eredetileg tíz tudományos műszerrel indult útnak, mára azonban mindössze három maradt működőképes állapotban. Korábban úgy tűnt, hogy ezek egyikét még 2026-ban le kell kapcsolni, hogy a szonda többi rendszere tovább üzemelhessen. A mostani energiagazdálkodási trükknek köszönhetően azonban mindhárom műszer legalább további egy évig használható marad.
A következő hónapokban a NASA ugyanilyen "Big Bang" energiaátalakítást hajt végre az ikerszondán is. Vele azonban még nehezebb dolguk lesz a mérnököknek, mert a Voyager-1 még távolabb jár, mint testvére.
A Voyager-2 nagyjából 142 csillagászati egységre van a Naptól, ami a Nap-Föld-távolság körülbelül 142-szerese. A Voyager-1 pedig már közel 171 csillagászati egységnyi távolságot tett meg. Egyetlen rádiójelnek csaknem 24 órára van szüksége ahhoz, hogy eljusson valamelyik szondához.
A két Voyager eredetileg egy rendkívül ritka bolygóegyüttállást kihasználva indult el. A Jupiter, a Szaturnusz, az Uránusz és a Neptunusz megfelelő helyzete lehetővé tette, hogy a szondák gravitációs lendítőmanőverekkel járják be a külső Naprendszert. Először a Jupiter, majd a Szaturnusz mellett haladtak el, és olyan felvételeket készítettek a bolygókról és holdjaikról, amelyek akkoriban példátlan részletességgel mutatták meg ezeket az égitesteket.
Ezt követően a két szonda útja kettévált. A Voyager-1-et a Naprendszer síkja fölé irányították, míg a Voyager-2 folytatta útját az Uránusz és a Neptunusz felé. Így utóbbi lett az első és mindmáig egyetlen űreszköz, amely közvetlen közelről vizsgálta ezt a két bolygót és azok holdjait. A Voyager-2 utolsó bolygóközeli elrepülésére 1989-ben került sor, amikor a Neptunuszt látogatta meg.
A küldetés azonban ezzel korántsem ért véget. A két űrszonda továbbra is tudományos adatokat küld a csillagközi térből. A Voyager-1 2012-ben lépett ki a Naprendszer helioszférájából a csillagközi térbe, míg a Voyager-2 hat évvel később, 2018-ban követte. A Voyager-1 jelenleg a Földtől legtávolabb jutott ember alkotta objektum. A NASA adatai szerint mintegy 25,5 milliárd kilométerre jár tőlünk.
