Miközben a világ egyre ambiciózusabb célokat tűz ki a megújuló energiaforrások és az elektromosítás terén, egy eddig kevéssé reflektorfénybe került tényező válik sorsdöntővé: a nagyfeszültségű kábelek. A Dánia székhelyű NKT vezérigazgatója, Claes Westerlind szerint ezek a kábelek nemcsak az energiaellátás ütőerei, hanem a zöld átállás legnagyobb szűk keresztmetszetei is lehetnek.
A tenger alatti és szárazföldi hosszú távú átvitelre szolgáló kábelek gyártása bonyolult, tőkeigényes és rendkívül specializált folyamat. Egyetlen HVDC kábel akár két gigawattot is képes továbbítani - ez nagyjából egy teljes atomerőmű teljesítményének felel meg. Ezek a kábelek nem csak vastagok és páncélozottak, de elképesztő pontosságot igényelnek: egyetlen porszem vagy hajszál is elegendő lehet a teljes rendszer meghibásodásához.
A kereslet robbanásszerűen megnőtt, főleg mióta az offshore szélerőművek és a kontinensek közötti energia-összeköttetések egyre fontosabbá váltak. A HVDC technológia, amelynek úttörője maga az NKT volt az 1950-es években, ma már az új kábelprojektek 80-90%-ában jelen van. Ennek ellenére a gyárak évekre előre be vannak táblázva, a kapacitás bővítését pedig óvatosság és bizalmatlanság övezi.
Új gyár építése akár 1-2 milliárd eurós beruházást is igényel, amit csak akkor vállalnak be a gyártók, ha hosszú távú megrendelések garantálják a megtérülést - nem öt vagy tíz évre, hanem több évtizedre. Ez a fajta előrelátó gondolkodás azonban ritka. Bár vannak országok, ahol előzetes kötelezettségvállalásokkal próbálják feloldani a helyzetet, ez még mindig kivételnek számít.
Az iparág koncentráltsága is gátolja a gyors bővítést: a technológia, a know-how és az infrastruktúra néhány szereplő kezében összpontosul. A geopolitikai feszültségek, különösen Kína technológiai előretörése, további kérdéseket vetnek fel az ellátásbiztonság kapcsán. Európa és az Egyesült Államok egyre inkább felismerik, hogy stratégiai autonómiára van szükség, főként olyan alapinfrastruktúra terén, mint az elektromos hálózat gerince.
A Nemzetközi Energiaügynökség szerint 2040-ig mintegy 80 millió kilométer új hálózatot kellene kiépíteni világszerte - ez annyi, mint az elmúlt száz év alatt épített összes hálózat megduplázása, de mindössze 15 év alatt. Ez a cél teljesíthetetlennek tűnik, ha a kábelszűkület nem oldódik fel. A zöld jövő tehát nemcsak a naptól vagy széltől függ, hanem a kábelektől is, amelyek eljuttatják ezt az energiát oda, ahol valóban szükség van rá.
