Egyre több országban zajlik vita arról, hogy milyen formában jelenhet meg a mesterséges intelligencia az oktatásban, sőt kaphat-e egyáltalán bármilyen szerepet és úgy tűnik, Norvégia már meghozta a maga döntését ebben a kérdésben. A skandináv ország jelentősen korlátozza a generatív AI-t használó szolgáltatások, például a ChatGPT iskolai alkalmazását a fiatalabb diákok körében, mert attól tart, hogy ezek a rendszerek hátráltathatják az alapvető készségek fejlődését.
A norvég kormány álláspontja szerint a kisiskolásoknak mindenekelőtt az olvasást, az írást és a matematikát kell elsajátítaniuk, méghozzá mesterséges intelligencia segítsége nélkül. Jonas Gahr Støre miniszterelnök szerint fennáll a veszélye annak, hogy a diákok az AI-ra támaszkodva fontos tanulási folyamatokat hagynak ki, ami hosszú távon ronthatja önálló problémamegoldó képességüket.
A korlátozás ugyanakkor nem jelent teljes tiltást. A 6 és 13 év közötti tanulók számára általánosságban nem javasolják a generatív AI-eszközök használatát, a 14-16 évesek viszont már tanári felügyelet mellett dolgozhatnak ilyen rendszerekkel. A középiskolások, vagyis a 17-19 éves korosztály esetében pedig már az is cél, hogy megtanulják felelősen használni ezeket az eszközöket, felkészülve a felsőoktatásra és a munkaerőpiacra.
A döntést kutatási eredmények is alátámaszthatják. A Carnegie Mellon, az MIT, az Oxford és a UCLA kutatóinak friss tanulmánya arra jutott, hogy már viszonylag rövid ideig tartó AI-használat is csökkentheti az önálló kritikus gondolkodást. A vizsgálat résztvevői, akik rendszeresen mesterséges intelligencia segítségével oldották meg feladataikat, jóval nagyobb arányban akadtak el vagy adták fel a munkát, amikor a támogatást megvonták tőlük.
Bár a kutatás felnőttek bevonásával készült, sok szakértő szerint éppen ezért vet fel még komolyabb kérdéseket a gyermekek esetében. Ha már a teljesen kifejlődött gondolkodással rendelkező felnőttek is gyorsan függővé válhatnak az AI segítségétől, akkor könnyen elképzelhető, hogy a fejlődésben lévő gyermekekre még nagyobb hatással lehet a technológia.
Norvégiában korábban már betiltották az okostelefonok használatát az iskolákban, emellett a kormány a közösségi médiához való hozzáférés szigorításán is dolgozik a fiatalok számára, amivel nincs egyedül. Az elmúlt néhány évben világszerte egyre több ország vezetett be életkor-ellenőrzési szabályokat, korlátozta az okostelefonok használatát vagy szigorított a közösségi platformok elérhetőségén.
Mindebből logikusan az következik, hogy a mesterséges intelligencia lehet a következő technológia, amelynek használatát egyre több ország szabályozhatja a gyermekek védelmére hivatkozva. A norvég döntés könnyen irányt mutathat azoknak az államoknak, amelyek szintén szeretnék megtalálni az egyensúlyt a modern technológia előnyei és a hagyományos tanulási módszerek megőrzése között.
