Újabb fronton szorítja a nyugati techcégeket az orosz állam, ezúttal a Google kapott komoly bírságot amiatt, mert az orosz hatóságok szerint VPN-szolgáltatásokat népszerűsítő tartalmak maradtak elérhetők a Play Áruházban. A moszkvai Taganszkij kerületi bíróság 22,8 millió rubeles büntetést szabott ki, az ügyről a TASZSZ állami hírügynökség számolt be, a Reuters pedig megerősítette a döntés tényét.
A hatósági álláspont szerint a Roszkomnadzor korábban már felszólította a céget bizonyos, VPN-letöltésre ösztönző hirdetések eltávolítására, de ez nem történt meg. A beszámolók alapján hat konkrét reklámanyag szerepelt az eljárásban, és a bíróság végül ezek miatt mondta ki a jogsértést. A tárgyaláson Google-képviselő nem volt jelen.
A mostani ügy jól illeszkedik az orosz internetes szigorítások gyorsuló ütemébe. A VPN-ek Oroszországban nem egyszerű kényelmi eszközök, hanem sok felhasználónál alapvető hozzáférési megoldások olyan szolgáltatásokhoz és tartalmakhoz, amelyeket az állam korlátoz vagy blokkol. A bírság ezért nem pusztán egy platformszabályozási vita, hanem egy szélesebb digitális kontrollstratégia része, amely egyre agresszívebben célozza a megkerülő technológiákat.
A Reuters rövid jelentése szerint a bírság összege meghaladja a 22 millió rubelt, és a döntést február 25-én hozták nyilvánosságra. Az összeg dollárban számolva nagyjából 288-300 ezer körül mozog az árfolyamtól függően, ami a Google méretéhez képest nem tétel, politikai üzenetként viszont nagyon is az. Az orosz állam ugyanis ezzel ismét azt jelzi, hogy a platformok felelősségét már nemcsak a tartalommoderáció, hanem a cenzúramegkerülés lehetősége felől is értelmezi.
A háttérben az a 2024-es szabályozási szigorítás áll, amely tiltja az olyan információk terjesztését, amelyek az állami internetkorlátozások kijátszását segíthetik. Ez az elmúlt hónapokban több nyugati szereplőre is nyomást helyezett, és a nagy alkalmazásboltok különösen érzékeny célponttá váltak, mert a hatóságok szerint ezek jelentik a VPN-ek egyik legfontosabb terjesztési csatornáját.
A döntés egyben újabb jelzés arra is, hogy Moszkva nem lassít a technológiai szuverenitásra hivatkozó szigorításokkal. Az elmúlt időszakban a Roszkomnadzor több platformmal és szolgáltatóval szemben lépett fel, és a külföldi technológiai cégek oroszországi működése egyre inkább folyamatos jogi és szabályozási nyomás alatt zajlik. A Google számára ez a bírság önmagában nem fájhat igazán, de a sorozatos eljárások összképe már jóval komolyabb kockázatot jelent.
A történet legfontosabb része ezért nem is a 22,8 millió rubel, hanem az, hogy az orosz állam most már nyíltan a VPN-ek láthatóságát és terjesztését tekinti az egyik kiemelt célpontnak. Ez a felhasználóknak rossz hír, a platformoknak pedig egyértelmű figyelmeztetés, mert a következő körben már nem csak a hirdetések, hanem maga az elérhetőség kerülhet még erősebb célkeresztbe.
