Frissen kihirdetett exportengedély-megállapodás ide vagy oda, a Bloomberg értesülései szerint a kínai kormány az elmúlt hetekben arra ösztönözte a helyi cégeket, hogy lehetőleg kerüljék az Nvidia H20 grafikus processzorait, különösen, ha kormányzati vagy nemzetbiztonsági feladatokról van szó. A lap több, az ügyet ismerő forrásra hivatkozva állítja, hogy a hatóságok hivatalos értesítéseket küldtek vállalatoknak, amelyekben nemcsak a H20 beszerzésének indokoltságát firtatták, hanem arra is rákérdeztek, találtak-e biztonsági kockázatokat a hardverben, és miért nem választottak inkább hazai alternatívát. A Financial Times párhuzamos riportja hasonló fejleményekről számolt be, hozzátéve, hogy a kérdések célkeresztjébe az AMD MI308-as gyorsítói is bekerülhettek.
Mindez alig néhány órával azután került napvilágra, hogy Donald Trump amerikai elnök megerősítette: a Fehér Ház megállapodott az Nvidiával és az AMD-vel, miszerint a két gyártó 15 százalékos árbevétel-megosztásért cserébe exportengedélyt kap a korábban korlátozott teljesítményű H20 és MI308 modellek kínai piacra szállítására. Trump még arra is utalt, hogy bizonyos feltételekkel engedélyezheti erősebb Blackwell AI chipek exportját is.
A pekingi álláspont hátterében nem csupán gazdasági önérdek sejlik fel: állami médiában és közösségi felületeken is egyre gyakrabban jelennek meg olyan narratívák, amelyek a H20-at elavultnak, környezetkárosítónak, de mindenek előtt biztonsági szempontból kockázatosnak állítják be. Egy WeChat-bejegyzés például így fogalmazott: "Amikor egy chip nem környezetbarát, nem korszerű és nem is biztonságos, fogyasztóként természetesen jogunk van nem megvásárolni." A Bloomberg információi szerint a legszigorúbb iránymutatások egyelőre kizárólag érzékeny alkalmazási területekre vonatkoznak - hasonlóan ahhoz, ahogy bizonyos helyeken a Tesla autók vagy az iPhone-ok használatát is korlátozzák -, de akad olyan forrás, amely szerint a tilalomkör kiterjesztése is napirenden lehet.
A hivatalos indokok közt szerepel a helymeghatározási és távoli lekapcsolási funkcióktól való félelem, amit az Nvidia határozottan cáfol. A cég közleményében hangsúlyozta, hogy a H20 nem katonai célokra vagy kormányzati infrastruktúrában való használatra készült, és Kína amúgy sem támaszkodik amerikai chipekre ilyen feladatokban - ahogy az Egyesült Államok sem építene kínai hardverre. Az Nvidia szerint egy ilyen tiltás kizárólag az amerikai gazdasági és technológiai vezető pozíciót gyengítené, miközben semmiféle nemzetbiztonsági hasznot nem hozna.
A chipgyártó számára mindez kellemetlen időzítés: a H20 iránti kereslet a licencmegállapodás után ismét megugrott, sőt július végén még az is felmerült, hogy további 300 ezer darabra próbálnak beszerzési forrást találni. Ha azonban Peking valóban nyomást gyakorol a helyi vállalatokra a beszerzések visszafogására, az könnyen megtörheti ezt a lendületet, és újabb, komoly csatát nyithat az Egyesült Államok és Kína között zajló, egyre kiélezettebb chipversenyben.
