Az AI-láz kielégítése az infrastruktúra folyamatos bővítését igényli, és hogy ezt kielégítse, a Microsoft Afrikában, az Nvidia az űrben építkezne, de számos további projektet is bejelentettek már. Közéjük tartozik az az egészen elképesztő léptékű beruházás, amely nemrég kapott zöld utat az Egyesült Államokban. A Utah állambeli, Box Elder megyei vezetés jóváhagyta a Stratos nevű mesterségesintelligencia-adatközpont megépítését, amely ha elkészül, méretében Manhattan kétszeresét is meghaladhatja, energiaigénye pedig önmagában túlszárnyalhatja az egész állam jelenlegi fogyasztását.
A projekt több mint 16 ezer hektár területet foglalna el Utah északnyugati részén, és teljes kapacitáson 9 gigawatt energiát igényelne. Már ebből a két alapadatból kiolvasható, hogy nem egy hagyományos szerverfarmról van szó, hanem egy kifejezetten a mesterséges intelligencia számítási igényeire szabott infrastruktúráról.
A grandiózus tervek azonban komoly ellenállásba ütköztek. Közel négyezer helyi lakos és környezetvédő emelte fel a hangját a beruházás ellen, elsősorban a vízhasználat és a hőterhelés miatt. A térség már most is súlyos aszállyal küzd, és sokan attól tartanak, hogy az adatközpont tovább terheli majd a Nagy Sóstó amúgy is sérülékeny ökoszisztémáját, különösen ha a hűtéshez szükséges vizet innen vonják el.
A projekt egyik leglelkesebb támogatója Kevin O'Leary, akit a Shark Tank valóságshow befektetőjeként is ismerhet a közönség. O'Leary szerint a beruházás nemcsak technológiai, hanem geopolitikai szempontból is kulcsfontosságú, és azt hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok ezzel jelzi a világnak - elsősorban Kínának -, hogy komolyan veszi az AI-infrastruktúra kiépítését. A kritikákra reagálva pedig igyekezett bagatellizálni a környezeti aggályokat, kijelentve, hogy szó sincs a tó "lecsapolásáról", és szerinte a projekt munkahelyeket teremt majd a térségben.
Ez utóbbi állítást azonban többen vitatják, mivel más hasonló adatközpontok tapasztalatai alapján a munkahelyek többsége csak az építkezés idejére szól, hosszú távon pedig minimális a helyi foglalkoztatási hatás. Az energiaellátással kapcsolatban O'Leary azt mondta, hogy az infrastruktúrát gyakorlatilag a nulláról építik ki, és földgáztüzelésű turbinákkal oldják meg az ellátást, amit tiszta megoldásként jellemzett, elhallgatva a tényt, hogy a földgáz is fosszilis energiahordozó, amelynek elégetése hozzájárul a klímaváltozáshoz.
Problémaként felmerült a zajterhelés is. A hatalmas teljesítményigény miatt a létesítmény működése egy nagy repülőtérhez hasonló hanghatással járhat, és egyes esetekben az ilyen adatközpontok által keltett alacsony frekvenciájú hangok egészségügyi panaszokat is okoztak már a közelben élőknek.
A helyiek egy része nem hagyja annyiban a döntést. A Box Elder Accountability Referendum nevű csoport népszavazási kezdeményezést indított, amelyhez 45 napon belül több mint ötezer aláírást kell összegyűjteniük ahhoz, hogy novemberben újra szavazhassanak a projektről. A kezdeményezés egyik vezetője, Brenna Williams élesen bírálta O'Leary kommunikációját, különösen azt, hogy a tiltakozókat fizetett, kívülről érkező aktivistáknak nevezte. Szerinte éppen az a probléma, hogy egy külsős milliárdos akar dönteni a helyiek sorsáról.
