A Goldman Sachs előrejelzése szerint 2027-re az influenszeripar értéke megközelítheti az 500 milliárd dollárt, ám ennek a látványos növekedésnek vannak kevésbé vizsgált oldalai is, például az, hogy milyen hatással van ez a fogyasztókra. Ők azok a felhasználók, akik a szüntelen online reklámáradat hatására adósságokat halmoznak fel, és otthonaikat fölösleges tárgyakkal töltik meg.
A The Verge cikke nagyon részletesen járja körbe ezt a témát.
Antoinette Hocbo, aki korábban marketingesként dolgozott, pontosan ismeri azokat a pszichológiai trükköket, amelyekkel a márkák lassan aláássák az ember ellenállását. Mégis, miután a TikTok algoritmusa egymás után dobta fel számára a tökéletes életet ígérő videókat, vásárolt egy 199 dolláros pilates-programot, egy iPadet, valamint számtalan sminkterméket, amelyek többsége ma már érintetlenül porosodik otthonában.
Egy másik felhasználó, Elysia Berman, a pandémia alatt több mint 50 000 dolláros adósságot halmozott fel négy hitelkártyán és egyéb szolgáltatásokon keresztül, miután olyan ruhákat és kiegészítőket vásárolt, amelyeket soha nem hordott, csak mert influenszerek ajánlották őket.
A Pew Research Center 2024-es felmérése szerint a TikTok-felhasználók 62%-a kifejezetten azért használja az alkalmazást, hogy termékértékeléseket és ajánlásokat találjon.
Egy marketing-szakértő, Mara Einstein a The Verge-nek elmondta, hogy ma egy márkának legalább hét alkalommal kell elérnie a fogyasztót, mire az illető elszánja magát a vásárlásra, ez a szám a közösségi média előtti korszakban még három volt.
A probléma, hogy a digitális tér végtelensége korlátlan mennyiségű új terméket és vásárlási ingert kínál, miközben a felhasználók figyelme és önkontrollja egyre inkább felőrlődik. Az influenszerkultúra így nemcsak gazdasági motor, hanem pszichológiai csapda is, mert miközben a platformok és márkák profitálnak, sok fogyasztó a hitelkártya-tartozások és impulzív döntések börtönében találja magát.
