Ritka politikai pillanat állt elő az Egyesült Államokban: Donald Trump, Bernie Sanders és az OpenAI-t vezető Sam Altman ugyanarról az ötletről beszél, még ha nem is pontosan ugyanazt akarják. A téma az, hogy az amerikai köz valamilyen módon tulajdonrészt vagy részesedést kapjon a mesterséges intelligenciából meggazdagodó cégekben. Bernie Sanders nemrég azt javasolta, hogy az amerikai állam akár 50 százalékos tulajdonrészt is szerezhetne olyan nagy AI-vállalatokban, mint az OpenAI vagy az Anthropic, a részvényekből pedig közvagyont, lényegében egy mesterséges intelligenciára épülő állami alapot hoznának létre. Ennek célja az lenne, hogy az AI-boom hasznából ne csak néhány techcég és befektető profitáljon, hanem szélesebb társadalmi rétegek is.
A meglepő fordulat az, hogy Sam Altman sem utasította el teljesen az ötletet. Az AP szerint az OpenAI vezetője Sanders szenátusi irodájában találkozott a politikussal, és azt mondta neki, hogy ő is támogatná, ha a nyilvánosságnak lenne valamilyen részesedése az AI-cégekben. Az 50 százalékos állami tulajdont viszont túlzásnak tartja, vagyis az elvvel nyitottan bánik, a konkrét mértékkel már nem.
Közben Donald Trump is hasonló irányba tett megjegyzéseket. Az Air Force One fedélzetén újságíróknak arról beszélt, hogy elképzelhető egy olyan partnerség, amelyben az amerikai emberek is profitálnak az AI sikeréből, és jelezte, hogy vezető AI-cégek képviselőivel is egyeztetnének erről a Fehér Házban. Trump még azt is megjegyezte, hogy Sanders szavazóinak és saját táborának gazdasági ösztönei bizonyos kérdésekben nincsenek olyan messze egymástól.
Az ötlet mögött egyre erősebb társadalmi feszültség húzódik. Az AI-cégek hatalmas adatközpontokat építenek, rengeteg energiát és vizet használnak, közben pedig egyre több ember tart attól, hogy a mesterséges intelligencia munkahelyeket szüntet meg, miközben a nyereség néhány vállalatnál koncentrálódik. A politikai üzenet ezért egyszerű: ha a társadalom viseli az AI-korszak költségeit, akkor kapjon részt a hasznából is.
A részletek viszont egyelőre nagyon homályosak. Nem világos, hogyan szerezne az állam tulajdonrészt magáncégekben, milyen feltételekkel történne ez, kapnának-e az emberek közvetlen osztalékot, vagy egy állami alap kezelné a bevételeket. Az sem mellékes kérdés, hogy egy állam hogyan tudna egyszerre tulajdonosként profitálni az AI-cégekből, miközben szabályozóként keményen számon is kellene kérnie őket.
Kritikusok szerint épp ez lehet a modell egyik legnagyobb veszélye. Ha a kormány anyagilag is érdekelt egy AI-vállalat sikerében, könnyen felmerülhet az összeférhetetlenség: vajon elég szigorúan szabályozza-e azt a céget, amelynek növekedéséből maga is részesedik? Mások szerint nem tulajdonrészekre, hanem célzott adókra, erősebb szabályozásra és közpénzből fejlesztett, nyíltabb AI-rendszerekre lenne szükség.
Az viszont már önmagában sokat mond, hogy Sanders, Trump és Altman ugyanazon az alapgondolaton vitatkozik. Az AI már nem csak technológiai verseny, hanem társadalmi újraelosztási kérdés is lett. A következő nagy vita nemcsak arról szól majd, mire képesek ezek a rendszerek, hanem arról is, kié lesz az a vagyon és hatalom, amelyet létrehoznak.
