Semjén Zsolt neve alatt került az Országgyűlés elé még április 17-én az a törvénymódosító csomag, amely nemcsak a családon belüli erőszak, a kábítószerhasználat vagy épp a sportrendezvények biztonságának kérdésével foglalkozik, hanem - mint az a 24.hu kiszúrta - egy olyan új, országos riasztórendszer bevezetésével is, amely alapjaiban változtathatja meg a lakosság tájékoztatásának módját és nem mellesleg annak határait is.
A cél, hogy a jelenlegi, csupán sms-alapú figyelmeztetések mellé egy modern, push-értesítéseket is alkalmazó rendszer társuljon, amely szélesebb körben, gyorsabban és megbízhatóbban képes elérni a polgárokat. Az üzenetek magyarul és angolul is érkeznének, és olyan nemzetközi technikai szabványoknak felelnének meg, amelyek garantálják, hogy gyenge lefedettségű területeken vagy hálózati zavar esetén is célba érnek.
Fontos, hogy az új rendszer nem váltaná le a meglévőt, hanem annak kiterjesztéseként működne. A riasztásokat a jogszabály szerint olyan helyzetekben küldhetik ki, amikor az ország működését, a lakosság biztonságát vagy ellátását veszély fenyegeti. A definíciók azonban kísértetiesen tágak: a közrend vagy közbiztonság "súlyos fenyegetése" éppúgy szerepel az indokok között, mint a katonai vagy kiberbiztonsági fenyegetés, de a törvény értelmezése szerint akár egy spontán utcai demonstráció is okot adhatna országos riasztásra, ha azt az eseménykezelő központ annak minősíti. Ez a központ hozza meg a döntést a riasztásról, jogi felelősség nélkül, csupán politikai következményekkel számolva.
A mobilszolgáltatókra eközben komoly teher hárul: nemcsak az üzenetek díjmentes továbbításáról kell gondoskodniuk, de a teljes rendszer kiépítésének és működtetésének költsége is őket terheli. Kompenzációról eddig nem esett szó, viszont ha a szolgáltatók hibáznak - például nem megfelelően továbbítják az üzenetet, vagy módosítanak annak tartalmán -, az éves árbevételük negyed százalékáig terjedő büntetéssel számolhatnak, ami akár milliárdos nagyságrendű is lehet.
Bár a technológia önmagában nem tűnik túlterhelőnek - szakértők szerint évente csak néhány riasztás várható -, a rendszer egy fontos kérdést nyitva hagy: a felhasználók nem dönthetnek arról, hogy kívánják-e fogadni ezeket az üzeneteket. A nemzetközi gyakorlat - például Dél-Koreában - ezzel szemben lehetőséget ad a leiratkozásra, vagy legalábbis a szűrésre. Magyarországon ez a szabadság egyelőre nem része a képletnek, ami adatvédelmi és szabadságjogi szempontból is vitákra adhat okot. Ne feledjük, hogy a magyar kormány ígéretével ellentétben az oltási regisztrációkor megadott e-mailcímekre nem csupán a koronavírus-járvánnyal szorosan összefüggő értesítéseket küldött, hanem ahhoz semmilyen módon nem kapcsolódó üzenetekkel, kormánypropagandával is bombázta a levélládánkat.