Ha utaztál mostanában repülőgépen, valószínűleg feltűnt, hogy az indulást megelőző biztonsági bemutató során a személyzet már nemcsak a vészhelyzeti eljárásokat ismerteti, hanem kitérnek a hordozható akkumulátorok használatára vonatkozó, egyre szigorúbb szabályokra is. Egy átlagos utasnál egyébként öt-nyolc olyan termék van, amelyben akkumulátor is található, de közülük az olyan kütyük, mint a telefon vagy a fényképezőgép nem okoznak problémát. Igazán a hordozható akkumulátorok veszélyesek, amelyek között nagyon sok a hitvány minőségű, ebből adódóan a fedélzeten potenciálisan veszélyes termék.
Szabály szabály hátán
A hordozható akkumulátorokra vonatkozó szabályozás nem egységes, de azért vannak közös pontok. Kiindulási alapként az olyan nemzeti és nemzetközi szervezetek ajánlásait érdemes venni, mint amilyen például az IATA és az FAA is; a repülőtéri személyzet jellemzően ezen ajánlások alapján dolgozik, hiszen a biztonsági ellenőrzés során - főleg a feladott csomagok esetében - nem derül ki, hogy az adott utas milyen légitársasággal utazik. De még ha ki is derülne, akkor sem életszerű elvárni, hogy a biztonsági szolgálat minden egyes csomag esetén egyedi szabályokat alkalmazzon.
A szervezetek ajánlásaitól természetesen el lehet térni, vannak olyan országok például, amelyek utasonként legfeljebb kettő hordozható akkumulátort engednek: ilyen Hong Kong és Szingapúr. Amire érdemes figyelni, hogy egy ilyen előírás nemcsak azokra az utasokra vonatkozik, akik az adott országból indulnak, hanem azokra is, akik átszállnak az adott ország repülőterén.
Emellett természetesen a légitársaságoknak is saját szabályai vannak - ezek azonban többnyire nem a fedélzetre felvihető termékek számát vagy azok minőségét szabályozzák, hanem azt, hogy lehet-e az akkumulátorokat használni az utazás során vagy sem, egész egyszerűen azért, mert nem életszerű minden egyes utas táskáját tételesen átnézni közvetlenül a beszállás előtt.
Feladott csomag vs. kézipoggyász
Az általános előírások szerint a feladott poggyászban csak olyan akkumulátorral rendelkező elektronikus termék lehet, amely teljesen ki van kapcsolva - azaz fel lehet adni akár egy mobiltelefont vagy notebookot is, de csak kikapcsolva, a készenléti állapot nem megengedett. Ezzel együtt sem ajánlott feladni őket, de elvenni ezeket a kütyüket nem fogják. Szigorúan tilos viszont a feladott poggyászban USB-s akkumulátort, termékből kivett (vagy még be nem szerelt) akkumulátort, valamint elektromos cigarettát elhelyezni - ha ilyet talál a biztonsági szolgálat, akkor felnyitja a bőröndöt, és kiveszi belőle a tiltott terméket (aminek jó eséllyel örökre búcsút mondhatsz).
A notebookok és más, integrált akkumulátorral szerelt termékek azért számítanak biztonságosnak, mert a bennük lévő akkumulátort a gyártók jellemzően alaposan tesztelik, valamint sokat nyom a latba az is, hogy az akkumulátor fizikai védelme a környező alkatrészek miatt jellemzően jobb - egy USB-s akkunál belül szinte csak és kizárólag az akkumulátor van, az elektronika csak egészen minimális helyet foglal el.
A feladott poggyászban tiltott termékeket a kézipoggyászban lehet szállítani, de természetesen ebben az esetben is vannak szabályok, amelyeket be kell tartani. Az általános gyakorlat szerint az USB-s akkumulátorokat három csoportba sorolják a légitársaságok, mégpedig az alábbiak szerint.
(1) Az első csoportba tartoznak azok az akkumulátorok, amelyek kapacitása legfeljebb 100 Wh - ez a kapacitás kb. 27 000 mAh-nak felel meg. Fontos észben tartani, hogy ha a kapacitás nem leolvasható, vagy nyilvánvalóan fals értéket mutat, az az utas hibájának minősül, és szinte biztos, hogy a biztonsági szolgálat el fogja venni az akkumulátort.
(2) 100-160 Wh kapacitás esetén az akkumulátor csak a légitársaság előzetes engedélyével szállítható, ebben az esetben az engedélyt ki kell nyomtatni, és magadnál kell tartani.
(3) A harmadik csoportba a 160 Wh-nál nagyobb kapacitással rendelkező akkumulátorok tartoznak, amiket előzetes engedéllyel sem lehet szállítani. Szerencsére a végfelhasználók számára készített termékeknél nem jellemző ez a kapacitás.
A 100 wattos határ egyébként nem véletlenszerű! A kapacitás és a problémákat okozó láncreakció között nem egyenesen arányos a kapcsolat: a kapacitás növekedésével a láncreakció hevessége nagyobb arányban nő, a tesztek alapján az IATA és az FAA szakemberei is arra a megállapításra jutottak, hogy 100 Wh az a kapacitás, amely esetén a láncreakció még kordában tartható.
Noha a legnagyobb veszélyt kétségtelenül a li-ion cellával szerelt akkumulátorok jelentik, a szabályozás nem tesz különbséget a technológiák között - azaz hiába sokkal biztonságosabbak például a li-polimer akkumulátorok ez nem lesz érv a biztonsági szolgálatnál, ha esetleg vitáig jutna a dolog. (A vitát nagyon nem ajánljuk, az utas a biztonsági szolgálattal szemben csak rosszul jöhet ki.)
Arra figyelni kell, hogy ha esetleg a személyzet a beszállításnál veszi el a csomagodat, hogy az mégis a gép hasában utazzon, akkor az akkumulátort és más tiltott termékeket ki kell venni belőle - erre szerencsére szoktak figyelmeztetni.
Milyen akkumulátort ajánlunk?
A legjobb stratégia véleményünk szerint az, ha egy kisebb, 10 000 mAh körüli akkumulátort és egy nagy, 20-25 000 mAh kapacitású akkumulátort viszel magaddal - a fedélzeten jó eséllyel egyiket sem szabad majd használni, azonban előbbi kiváló társ lesz, amikor napközben várost nézel, utóbbi pedig akkor lehet rettentő hasznos, ha a repülőtéren várakozol a csatlakozó járatra. Mutatunk is három modellt, amik nekünk beváltak.
A Hama Performance USB-s akkumulátor két USB-A és egy USB-C csatlakozóval rendelkezik, kapacitása pedig 10 000 mAh. Egyszerre akár mind a három csatlakozóját tudod használni, de csak normál sebességű töltésre - cserébe az akkumulátor olcsó, már 7 ezer forintért a tiéd lehet.
Ugyanebben a kategóriában drágább, de több extra szolgáltatással rendelkező megoldást nyújt a Baseus PicoGo AM52 Qi2.2 Magnetic Power Bank, amely szintén 10 000 mAh-s, de vezetékes és vezeték nélküli gyorstöltést is tud - előbbi esetben 45, utóbbi esetben 25 wattos maximális teljesítménnyel. A töltő mágnest is tartalmaz, ami biztosítja, hogy - többek között az iPhone-ok esetén mindig az optimális pozícióban helyezd fel. Viszont csak egyetlen USB-C csatlakozó került rá. Ára 15 ezer forint.
Ha szeretnéd kimaxolni a lehetőségeket, akkor az Anker Prime 26K-t ajánljuk, amely 26 250 mAh-s kapacitásával még éppen befér az első kategóriába. Két USB-C és egy USB-A csatlakozót helyeztek el rajta; ha a három csatlakozót egyszerre használod, akkor akár 300 Watt teljesítménnyel is tudod eszközeidet tölteni. Az akkumulátor aktuális töltöttségi állapotát a színes LCD-n tudod nyomon követni, sőt, BT-n mobilodhoz is kapcsolódik és applikációval tudod nyomon követni működését. Ára viszont csak erős idegzetűeknek ajánlott, hiszen akciósan is 63 ezer forintot kérnek érte.
Kis eszköz nagy bajjal jár
De miért lett hirtelen ekkora probléma a hordozható akkumulátor, ha korábban hosszú évtizedekig semmi gond nem volt vele? Először is nem igaz, hogy a li-ion technológiával korábban nem volt gond, azonban az akkumulátorok kapacitása és töltési teljesítménye alacsony volt, így elhanyagolható volt annak az esélye, hogy tűz keletkezik - a Samsung Galaxy Note 7 problémája azonban már 2016-ban is rávilágított arra, hogy lehetnek azért veszélyes helyzetek.
A biztonságot olyannyira komolyan vették a légitársaságok, hogy azt a mobilt villámgyorsan kitiltották a repülőgépek fedélzetéről. De visszatérve az USB-s akkumulátorokra, a helyzet az évek során sokat változott. Ma már szinte mindenkinél van legalább egy külső akkumulátor, ráadásul az átlagos kapacitás nőtt, ma már nem 3-5000 mAh-król, hanem sokszor 20-27 ezer mAh-ról beszélünk, és a töltési teljesítmény sem 5, hanem 18-25 Watt, s gyorstöltőknél pedig akár 65-100 Watt vagy extrém esetben még ennél is jóval több.
A nagyobb kapacitás és a gyorsabb töltési sebesség hosszabb ideig tartó és intenzívebb hőtermelést jelent - és ha ehhez még azt is hozzávesszük, hogy rengeteg az olcsó kacat, amiből kispórolták a védelmi elektronikát, máris ott tartunk, hogy a túlmelegedés kockázata az elmúlt évek során hatványozottan nőtt.
Márpedig a magas hőmérséklet a li-ion cellák legnagyobb ellensége; túlmelegedés esetén ugyanis láncreakció indul be, ami robbanáshoz, a robbanás következményeként pedig mérgesgáz-képződéshez és tűzhöz vezethet. A mérges gáz és a tűz sosem jó, de repülőn, zárt térben pláne nem az: szellőztetésre nincs lehetőség, a tűz pedig gyorsan terjedhet, ami katasztrófához vezethet - 2010. szeptember 3-án a UPS egyik 747-400F típusú teherszállító repülőgépe azért zuhant le, mert a raktérben lévő li-ion akkumulátorok kigyulladtak, a tűz pedig megrongálta az irányításért felelős rendszereket.
Kínában és más ázsiai országokban időközben egy további szigorítást is bevezettek 2025 nyarán, ami továbbutazó, csatlakozó járatok miatt leszálló utasokra is érvényes. Amennyiben a powerbankeden nem látható a hivatalos CCC-jelzés, úgy akármilyen profi, minőségi és hivatalos is a szabványos USB-s mobiltöltőd, azt elveszik és soha többé nem látod viszont. A CCC a China Compulsory Certification rövidítése, és nagyjából az európai CE-jelöléshez hasonlítják. Ha tehát például Kínába utazol, inkább ne csomagold el kedvenc powerbankedet, hanem kint vásárolj egy lehetőleg minőségi, CCC-jelzéssel ellátott modellt. Hidd el, nem lesz drága.
A li-ion cellák igen rossz tulajdonsága, hogy az égés során a hőmérséklet elérheti akár az 1000 Celsius fokot is, ráadásul a tűz oltása is nehézségekbe ütközhet; nem kis részben azért, mert a li-ion cellák égése során az égéshez szükséges oxigén is termelődik, ezért azok a módszerek, amelyek az oxigénellátás elvágására építenek nem hatásosak - sőt, akár még gyorsíthatják is a folyamatokat.
A láncreakciót beindíthatja fizikai sérülés, túl meleg környezet, gyártási hiba vagy akár az is, ha az akkumulátor túltöltődik, vagy túl nagy teljesítményt ad le. A fizikai sérülést gondos és óvatos kezeléssel előzheted meg, a gyártási hiba viszont rejtve maradhat akár évekig is. A túltöltés és túlhasználat ellen elvileg az akkumulátor saját elektronikája véd - már ha nem egy olcsó kacatról van szó, amiből kispórolták az ehhez szükséges chipet.
Pontosan ezért a légitársaságok többsége tiltja az USB-s akkumulátorok használatát, legyen szó akár azok töltéséről akár arról, hogy az USB-s akkumulátort használod a telefon vagy akár egy notebook töltéséhez. Ezek a szabályok azonban társaságonként eltérnek, ezért mindig kövesd a személyzet utasítását! Előfordulhat, hogy azt is megszabják, hogy az akkumulátort nem teheted még a felső poggyásztartóban lévő bőröndbe sem, hanem magadnál kell azt tartani - ennek célja az, hogy ha esetleg kigyulladna a kütyü, akkor azt mihamarabb észre vedd.
Tűz esetén ne avatkozz be!
A felszállást megelőző biztonsági tájékoztató során elhangzik az is, hogy ha tüzet észlelsz, akkor azonnal tájékoztatni kell a személyzetet - ez azt jelenti, hogy a tűz oltásába nem is avatkozhatsz be, hacsak a személyzet kifejezetten nem utasít erre. Ennek oka nagyon egyszerű: a tüzet eltérően kell kezelni attól függően, hogy mi az, ami ég. Az általános módszerek egy akkumulátor esetén pedig nem csak, hogy nem használnak, hanem akár károsak is lehetnek.
Egy li-ion akkumulátor kigyulladásakor a megfelelő stratégia a hűtés, amihez bármilyen, alkoholt nem tartalmazó folyadék használható. Ezzel a módszerrel, ha a tűz nem is alszik el azonnal, a láncreakciót megállítja. A halogénes oltóanyagok nem hatásosak, a letakarás pedig még káros is; a li-ion cellák égése során nemcsak mérgesgázok, hanem oxigén is keletkezik, ezért a tüzet a levegő elzárásával nem lehet eloltani, ráadásul a takaró bent tartja a hőt, ami fokozza a láncreakciót.
Egyszerű tehát: ha segíteni szeretnél, akkor a legjobbat azzal teszed, ha nem avatkozol be, de szükség esetén pontosan követed a személyzet utasításait.
