A Trump-adminisztráció nyomására a NASA mérnökei már azokat a terveket készítik elő, amelyek a Föld légkörét figyelő két legfontosabb műholdküldetés végleges leállításához vezetnének - derült ki több belső forrásból. A programok leállítása nemcsak tudományos, de gazdasági és nemzetbiztonsági szempontból is komoly következményekkel járna. Ráadásul, ha a független szatellitet valóban kivonnák a forgalomból, az a légkörbe lépve megsemmisülne - tehát örökre elveszne.
Az érintett missziók, az Orbiting Carbon Observatory program (OCO-2 és OCO-3), nemcsak a szén-dioxid koncentrációját figyelik világszinten, de véletlenül felfedezték azt is, hogyan lehet a fotoszintézis sajátos fényjele alapján a növényzet növekedését is nyomon követni. Ebből pedig hihetetlenül értékes térképek és adatsorok születtek, amelyeket nemcsak klímakutatók, hanem mezőgazdasági vállalatok, olajcégek és állami szervek is használnak.
A küldetések leállítása mellett semmilyen technikai érv nem szól: a műszerek kiválóan működnek, a NASA saját hivatalos felülvizsgálata 2023-ban azt írta, hogy az adatok "kivételesen jó minőségűek", és legalább további három évig érdemes lenne folytatni a működést. A tervezésért felelős David Crisp, a NASA korábbi vezető kutatója szerint az eszközök még jó ideig működőképesek maradnának, ráadásul évente mindössze 15 millió dollárba kerül a működtetésük - miközben az eddigi teljes beruházás 750 millió dollárba fájt az amerikai adófizetőknek.
Crisp és más tudósok is megerősítették, hogy a NASA mérnökei velük egyeztetve dolgoznak az úgynevezett Phase F terven - ami nem más, mint a küldetések hivatalos megszüntetésének előkészítése. Több belső munkatárs - név nélkül - azt is elárulta, hogy a vezetőség direkt utasítást kapott arra, hogy készítsék elő a leállítást, mivel a Trump-féle 2026-os költségvetési javaslatban már nem szerepel a két OCO-misszió finanszírozása. Ez annak ellenére történt, hogy a Kongresszus már megszavazta a 2025-ös évre szóló teljes finanszírozást.
A lépés miatt demokraták is felemelték a hangjukat: Zoe Lofgren képviselő szerint az OMB (a Fehér Ház Költségvetési Hivatala) és annak vezetője, Russ Vought, túlterjeszkednek hatáskörükön, amikor visszatartanák azokat a pénzeket, amelyeket a törvényhozás már jóváhagyott.
"A Kongressziónak van költségvetési jogköre, nem Trumpnak vagy Voughtnak"
- fogalmazott Lofgren az NPR-nak.
Az OCO-adatok jelentősége túlmutat a klímatudományon. A növények fotoszintézisének térképezése révén a műholdak segítenek nyomon követni a mezőgazdasági termelést, a szárazságokat, az erdők állapotát - és ezáltal nemcsak a globális éghajlatváltozást lehet jobban megérteni, de segíthet a politikai instabilitás és tömeges migráció előrejelzésében is. Például a közép-amerikai szárazságok, amelyek hondurasi farmerek elvándorlásához vezettek, részben ezzel az adatháttérrel elemezhetők.
A NASA egyik műszere jelenleg a Nemzetközi Űrállomáshoz van rögzítve, a másik pedig önálló műholdként kering a Föld körül. Utóbbi pusztulna el végleg, ha a misszió leállna. A NASA nemrégiben jelezte, hogy szívesen fogadna egyetemi vagy céges ajánlatokat a működtetés átvételére - ez azonban újabb kérdéseket vet fel. Szakértők szerint a magánszektor szerepe üdvözlendő, de ezek az adatok, műszerek és rendszerek kizárólag állami finanszírozással jöhettek létre - a privát szereplők csak egy már meglévő infrastruktúrára tudnak építkezni.
Ahogy Anna Michalak, a Stanford Egyetem klímakutatója fogalmazott:
"Ezek a küldetések egyre értékesebb adatokat szolgáltatnak. Nemcsak most, de minden egyes évben egyre fontosabbak lesznek."
A kérdés már csak az: megéri-e 15 millió dollárt évente, hogy tovább lássunk a Föld jövőjébe - vagy politikai döntések miatt vakon haladunk tovább?
