Talán már nem emlékszel rá, de tavaly nem annyira okozott meglepetést a Ryzen 9000-es processzorcsalád bukdácsolása a kereskedelmi startnál, a lerövidült termékciklusok és gyors bevezetési ütemtervek miatt irtó nehéz összehozni egy minden porcikájában tökéletesen működő platformot (nem is sikerült). Az AM5 indulása nehézkes volt a kezdeti DDR5-gondok miatt, a Granite Ridge kódnevű processzorok esetében pedig váratlanul semmilyen sebességbeli fejlődést nem mutattak az első teszteredmények. Sokan meglepődtek, mások csak szokásos AMD-s bakiról beszéltek, a tűzforró és degradáló Intel Raptor Lake CPU-k ellenére sem kezdődött meg a tömeges átállás.
A hónapról-hónapra javuló BIOS-verziók azonban helyretették az újdonságok teljesítményét, bár a TDP-keret kitolása nem igazán elegáns, és szembe megy az elsőkörös marketingüzenettel. De ne akadjunk fent egy módosításon, a többi korrekció valóban hozott némi többletet a konyhára, az AMD pedig addig akarta ütni a vasat - illetve az Intelt -, ameddig megvan a lendület és az átlagon felüli felhasználói érdeklődés. Viszonylag hamar megérkezett az első 3D V-Cache gyorsítótárral szerelt fecske, amivel a recept kifinomultabbá, a végeredmény ízletesebbé vált. A tálalás ráadásul annyira ízletes lett, hogy a többmagos variánsokat is kérheted ezzel a spéci "fűszerrel", a CPU-konyha legjobb kajája címre egyre nehezebb pályázhat bármi, amit Intel logót visel.
Így kell nyolc magot munkára fogni
Olvasva a különféle fórumokat, kommentszekciókat, az Intel vs. AMD vitakörök leginkább "E-magok vs. bármi, amit az AMD csinál" szóbeli párbajokká alakultak, miközben egyik CPU-felépítés sem problémamentes, mindkét oldalnak megvoltak és vannak a maga nyűgjei. A Windows 24H2-es verzión továbbra sem tökéletes az Intel Core Ultra 200 működése és szálkezelése, miközben az egy vagy két CCD-be szervezett Ryzen magokra épp senki sem panaszkodik. Nem csoda, a 7000-es sorozatnál tapasztalt szálkiosztási, ütemezői problémákat a Microsoft és az AMD azóta kijavította, cserébe az architektúra sajátosságai közé tartozó késleltetési akadályok leküzdése csak lassan megy. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az AGESA-frissítésekre ettől még szükség van, az X3D modellek helyes üzemelése is indokolttá tett pár firmware-fejlesztést.
Miért fontos ez egyáltalán, ha a játékok látszólag jól futnak? VGA-limites grafikai beállításoknál a CPU-terhelési anomáliák egy része jól elrejtőzhet, de a szemfülesek még ekkor is kiszúrják, ha a minimum FPS-értékek túl alacsonyak, vagy épp pillanatokban mérhető módon szakaszosan beesnek. Processzorlimites szituációkban pedig egyértelmű, ha valami kevés, vagy épp nem képes kifutni magát - a 200-300 ezres árkategóriában ezek egyszerűen nem férnek bele.
A 3D V-Cache technológia akár lehetne hardveres gyógyír a memóriakezelési anomáliákra, de persze ennél jóval sokrétűbb és kifinomultabb a módszer, amivel a mérnökök egy szimpla nyolcmagos processzorból egyszerűen kategóriaelsőt varázsoltak. Nincs trükk, csak egy plusz SRAM-réteg, ami kapacitásában az elődmodellt másolja, az integrációban végrehajtott fejlesztések révén a működése azonban hatékonyabbá vált.
Nem mindegy, ki van felül
A Ryzen 9000 X3D processzorok architektúráját a kezdetektől fogva úgy alakították ki, hogy a 3D V-Cache variánsok esetében az L3 SRAM gyorsítótár chiplet a CCD (CPU-magokat tartalmazó számítási lapka) alatt helyezkedjen el. Ez a kialakítás javítja a hőelvezetési hatékonyságot, és magasabb órajelet tesz lehetővé a korábbi X3D-s változatok frekvenciakorlátjaihoz képest. Az AMD ugyan nem részletezi a második generációs V-Cache rétegeinek felépítését, a Tom's Hardware előzetes becslései alapján a CCD és a 3D V-Cache lapkákat 10 mikrométernél vékonyabbra csökkentették, az SRAM és CCD csomag vastagsága a BEOL (Back-End of Line) rétegekkel együtt, amelyek a fémes összeköttetést biztosítják, 40-45 mikrométer között van.
Az előző generációs processzoroknál látottak szerint az SRAM lapka mérete kisebb, mint a nyolc darab magot tartalmazó lapka. A Ryzen 7000 X3D-k esetén ez a méret 36 mm², míg a CCD 66,3 mm². Érdekes módon a Ryzen 7 9800X3D SRAM gyorsítótárja mind a négy oldalon 50 mikrométerrel nagyobb a CCD-nél, bár ennek a területnek a jelentős része valószínűleg üres, és strukturális stabilitási célokat szolgál.
Ezeknek az apró és törékeny komponenseknek a védelme érdekében az AMD a csomag tetején és alján vastag, ún. "dummy" szilíciumrétegeket alkalmazott, amely körülbelül 800 mikrométeres összvastagságot eredményez. Ebből 750 mikrométer szerkezeti támaszték, vagyis a teljes réteg 93%-a kizárólag a lapkák integritását biztosítja. Az egyes rétegek egy vékony oxidbevonattal kapcsolódnak egymáshoz, amely a CCD és az SRAM között vékonyabb, hogy javítsa a hőleadási teljesítményt. Erre pedig nagy szükség volt, az alapbeállításokra jellemző frekvencianövekmény mellett a tuningolhatóságot is meg kellett teremteni.
Sok múlik az alaplapon és a RAM-okon
Mondhatjuk, hogy az AM5 kiforrottá vált, az egymással kompatibilis alkatrészek összeválogatása könnyű, és a szerelés sem okoz álmatlan éjszakákat. A túlzott magabiztossággal azonban óvatosan, elég egy rosszul kiválasztott komponens, és máris lábon lövöd a világ leggyorsabb gaming processzorának titulált újdonságot. Alaplapon most sem érdemes spórolni, ami természetesen nem jelenti azt, hogy csak X-es változat jöhet szóba, egy jól felszerelt B650E szépen kiszolgálja az X3D-s CPU-kat. Ebből már láthatod, hogy nem feltétlenül kell 800-as lapkakészlettel szerelt alapot vásárolnod, az X670 (vagy annak kistestvére) sem szégyenkezhet, pont nemrég értek el az egyik ilyen ROG-lappal órajelrekordot RAM-tuningban.
Amire viszont mindenképp figyelj oda, hogy a BIOS-frissítések rendszeresek legyenek, és az elmúlt félév termése több, a processzor teljesítményét javító változtatásokat tartalmaz. Ezek közül említésre méltó az X3D Turbo vagy Boost mód, ami némi plusz sebességet facsar ki az X3D modellekből, igaz, ezt úgy teszi, hogy például kikapcsolja a többszálas kezelést segítő SMT-funkciót. Marad nyolc darab erős Zen5 mag, amik viszont játékban szépen kifutják magukat.
Egy másik fontos firmware-javítás az Agesa 1.2.0.2b, ami önmagában sok, apró finomhangolást tartalmazott, illetve hozta magával az ún. Zen5 Gaming optimalizációkat, melyek leginkább a memóriakésleltetés csökkentésére koncentrálnak. Ez pedig kritikus a Zen5-nél is, avagy nagyon nem mindegy, milyen DDR5-párokkal támogatod meg a processzor működését. Az X3D-re mondhatnánk, hogy a nagy L3 gyorsítótár amúgy is elvégzi a piszkos munkát, de ez csak félig-meddig igaz, a rendszer összteljesítményét tekintve a RAM-ok adatátviteli képessége kulcsfontosságú. Az 1.2.0.3-as BIOS-okat se felejtsd el, mert további memóriaoptimalizációkat kaphatsz, avagy ne csak tisztán, hanem frissen is tartsd a géped, és akkor nem lesz baj!
Jó hír, hogy az inteles oldallal ellentétben itt nincs szükséged 8000 MT/s feletti sebességre képes modulokra, helyettük már-már pénztárcabarát készletekkel tervezhetsz. Valahol 50-60 ezer forint környéként már bőven találsz CL30-32 alapkésleltetésű 6000-6400 MT/s-os kiteket 32 GB kapacitással - lehetőleg olyat válassz, amik AMD EXPO-profillal rendelkeznek. Ha épp nem ilyen akad a kezeid közé, akkor sincs baj, viszont a platformhoz hangolt modulokkal könnyebb lesz az élet, és várhatóan stabilabb lesz egy-két alaplapspecifikus RAM-tuningfunkció is.
Tényleg a legjobb? Még szép, hogy az
Ha a vásárlók meggyőzése a cél, akkor a kifejezés abszolút helyénvaló, még úgyis, hogy bizonyos játékok esetében a grafikai maximumnál nem észlelhető a 9800X3D ereje. E-sport-őrülteknek erősen ajánlott, mert az 5,2 GHz-re boostoló processzor tényleg remek, és a 3D V-Cache adatátviteli értékeinek javulása csak jót tett az architektúrának. Ha van egy gyors monitorod és az FPS-értékek kimaxolása a cél, akkor jelenleg nincs más értelmes választásod, csak összerakod és megy. Eközben pedig a teljesítményfelvétele sem kiugró, 120 W TDP-keretre hűtőt sem nehéz választanod.
Mindössze egy szcenárió esetén bizonytalan az új csoda CPU ajánlása: a többszálas végrehajtásnál egyértelműen hátrányban lesz a 12 vagy 16 magos házon belüli társakhoz képest, illetve az Intel felsőkategóriás kínálata ellenében. Nincs mit tenni, a nyolc mag tuningolva sem képes kétszer nagyobb számítási kapacitásra, a multi-célú felhasználásban még most sincs tökéletes választás.
Érdekes kérdés lehet, hogy Ryzen 7 7800X3D-ről, netán még korábbi elődmodellről érdemes-e váltani. Ha csak az AM4-es típusokra gondolunk, akkor a választ erősen befolyásolja a pénztárca vastagsága, az árakat látva nincs is értelme tudásról, sebességkülönbségekről értekezni. A piaci szereplők eleinte érezték az újdonság népszerűségét, és a 259 990 Ft-os kezdeti ártól egészen a csillagos égig terjedtek az ajánlatok, miközben az AM4-be illeszkedő, Zen3-as 5700X3D újonnan 100 ezer Ft alatt állt meg. A használtpiac persze más dinamikák szerint áraz, de feltételezhető, hogy a differencia ott is megvan, és ott sem elenyésző.
A váltás ráadásul új alaplapot és memóriákat is igényel. Miután az AMD Ryzen 7 9800X3D már nem mai darab, így szerencsére az ő árazásán is jelentkezett az AMD-féle csúsztatott árleszállítás. Persze nem túl markánsan, ugyanis az első hónapokban egyszerűen nem lehetett beszerezni ezt a nagyszerű processzort. Most viszont már könnyen elérhető, így a 260 ezer forintos nyitóár helyett már 200 ezer forintért beszerezheted.
A 7800X3D-vel összevetve sem biztatóbb a helyzet, előfordulhat, hogy az előd drágábban kapható, mint az új kiadás, vagyis a 3D V-Cache egyszerre két generáció árát tartja magasban, platformon belül ráadásul nincs akkora sebességnövekedés, hogy megérje bíbelődni az eladással-vásárlással. Kiknek lehet így érdekes a 9800X3D? Nem nehéz kitalálni, hogy elsőszámú célpontként azonosíthatjuk az Intel Raptor Lake-kel bajlódó, a Core Ultra 200-ban csalódó játékosbázist, akiknek szimplán elegük lett az Intel kiábrándító vergődéséből.
A többmagos utolsó csapás
Ők persze jöhetnek azzal, hogy a nyolc mag kevés, az AMD reakciója pedig erre az, hogy akkor íme, itt a 9950X3D és 9900X3D - tessék választani. A két CCD-vel szerelt típusokban az egyik lapka alá integrálva kap helyet az extra gyorsítótár, még mindig nincs tehát duplázott V-Cache kialakítás, viszont így is a 9800X3D-nél tapasztalt sebességtöbbletre számíthatunk. Ez pedig most elég ahhoz, hogy a Zen5 a csúcsra érjen, immár nemcsak a világ leggyorsabb játékos processzoraként, hanem többmagos kialakításban is.
