Az OpenAI szerint a vállalat egyik új érvelési modellje olyan eredeti matematikai bizonyítást alkotott, amely cáfol egy híres, régóta megoldatlan geometriai sejtést. A problémát még 1946-ban vetette fel Erdős Pál, és közel nyolc évtizeden át úgy vélték a matematikusok, hogy a legjobb megoldások nagyjából négyzetrács-szerű szerkezetekre épülnek. A vállalat állítása szerint az AI ezzel szemben egy teljesen új konstrukciócsaládot talált, amely hatékonyabbnak bizonyult, így megdöntötte a korábbi feltételezéseket.
A bejelentés különösen azért kapott nagy figyelmet, mert az OpenAI korábban eléggé túlzó állításokba keveredett hasonló ügyben. Hét hónappal ezelőtt például a cég korábbi alelnöke, Kevin Weil azt írta az X közösségi oldalon, hogy a GPT-5 tíz megoldatlan Erdős-problémára talált megfejtést. Később azonban kiderült, hogy a modell valójában már ismert matematikai eredményeket reprodukált. Az eset után több kutató, köztük Yann LeCun és Demis Hassabis is kritikát fogalmazott meg, Weil pedig törölte a bejegyzését. Ezúttal az OpenAI több matematikus - köztük Noga Alon, Melanie Wood és Thomas Bloom - támogató nyilatkozatát is közzétette.
A vállalat szerint az áttörés azért jelentős, mert nem egy speciálisan matematikára fejlesztett rendszer érte el, hanem egy általános célú érvelési modell. Az OpenAI úgy véli, hogy a mesterséges intelligencia egyre hosszabb és összetettebb gondolatmenetek követésére képes, valamint különböző tudományterületek közötti összefüggéseket is felismerhet. A cég szerint mindez a jövőben a biológia, a fizika, a mérnöki tudományok és az orvostudomány területén is komoly hatással lehet a kutatásokra.
Today, we share a breakthrough on the planar unit distance problem, a famous open question first posed by Paul Erdős in 1946.
— OpenAI (@OpenAI) May 20, 2026
For nearly 80 years, mathematicians believed the best possible solutions looked roughly like square grids.
An OpenAI model has now disproved that… pic.twitter.com/j2g3Ze0zEG
