Az El Niño nem simán egy felénk tartó vihar, és nem is olyan időjárási front, amely néhány nap alatt átvonul Európán. Egy hatalmas, hónapokig tartó természeti folyamatról van szó, amely a Csendes-óceán vizének és a fölötte lévő levegőnek a mozgását változtatja meg. Normális körülmények között az egyenlítő közelében fújó szelek nyugat felé terelik a Csendes-óceán felszínén összegyűlő meleg vizet. El Niño idején ezek a szelek meggyengülnek, ezért a meleg víz visszaterjed az óceán középső és keleti részére. Ettől máshol alakulnak ki esőfelhők és viharok, megváltoznak a légáramlások, ennek hatása pedig idővel az egész bolygó időjárásában megjelenhet.
Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal, vagyis a NOAA július 9-i jelentése szerint az El Niño már kialakult, és várhatóan tovább erősödik. A szervezet 97 százalékos esélyt lát arra, hogy a jelenség 2027 elejéig fennmaradjon. Annak pedig 81 százalék az esélye, hogy október és december között elérje a "nagyon erős" fokozatot, ebben az esetben az 1950 óta megfigyelt legerősebb El Niño-események közé kerülhet. Ez azonban még nem jelenti azt, hogy biztosan ez lesz minden idők legerősebb El Niñója. A következő hónapokban még változhat a Csendes-óceán melegedésének sebessége, valamint az is, hogy a légkör mennyire erősíti tovább a folyamatot.
Az ausztrál meteorológiai szolgálat mérései szintén gyors melegedést mutatnak. Az általuk figyelt csendes-óceáni területen július közepén már közel másfél Celsius-fokkal volt melegebb a víz a szokásosnál. A legtöbb általuk vizsgált modell szerint a mostani El Niño az 1950 óta mért legerősebb események közé kerülhet. A NOAA egyik kísérleti előrejelző rendszere harminc különböző számítást futtatott le arról, hogyan folytatódhat a következő hónapokban a folyamat. Mind a harminc változat rendkívül erős El Niñót jelzett 2026 végére. Ez még nem bizonyíték a rekordra, de azt mutatja, hogy a veszélyt nem egyetlen kiugró modellszámítás alapján veszik komolyan.
A hírekben gyakran szereplő "szuper El Niño" elnevezés egyébként nem hivatalos tudományos kategória. A Meteorológiai Világszervezet gyenge, közepes, erős és nagyon erős El Niño-eseményeket különböztet meg. A "szuper" kifejezés inkább a sajtóban terjedt el a ritkán előforduló, rendkívüli erősségű változatokra.
Az El Niño nem mindenhol ugyanazt az időjárást okozza. Dél-Amerika egyes részein több esőt és árvizeket hozhat, míg Ausztráliában és Indonéziában szárazabb, forróbb időszakokhoz, aszályokhoz és erdőtüzekhez járulhat hozzá. Máshol a viharok útvonalát vagy a monszunesők érkezését változtathatja meg. A jelenség várhatóan a Föld átlaghőmérsékletét is megemeli. Az El Niño során az óceán több hőt ad át a légkörnek, ezért egy erős esemény átmenetileg akár 0,2 Celsius-fokkal is növelheti a globális éves átlaghőmérsékletet. Hatása gyakran a kialakulását követő évben érződik a legerősebben, ezért több kutató szerint 2027 újabb globális melegrekordot hozhat.
Magyarország nagyon messze fekszik a trópusi Csendes-óceántól, ezért nálunk az El Niño hatása jóval gyengébb és bizonytalanabb. A csendes-óceáni változások csak több közvetett lépésen keresztül befolyásolhatják az Európa fölötti légáramlásokat. Szabó Péter és Pongrácz Rita, az ELTE Meteorológiai Tanszék kutatói korábbi magyarországi hőmérsékleti és csapadékadatokat hasonlítottak össze az El Niño-eseményekkel. Eredményeik szerint a kapcsolat összességében gyenge. A magyar nyári időjárás és az El Niño között nem találtak egyértelmű összefüggést, télen viszont valamivel jobban látható a jelenség hatása. Az erős El Niño-események nálunk növelhetik az enyhébb és csapadékosabb tél esélyét.
A mostani helyzet azért érdemel figyelmet, mert a mérések és az előrejelzések egyaránt szokatlanul erős folyamatot mutatnak. Az El Niño már kialakult, gyorsan erősödik, és jó eséllyel 2027 elejéig velünk marad. Azt viszont csak az év végéhez közeledve lehet majd biztosabban megmondani, valóban megdönti-e a korábbi rekordokat, és a világ egyes térségeiben pontosan milyen következményekkel jár.
