Nem csak a környezetünk népsűrűsége számít a fertőzések terjedésekor.

Az EU után az USA-nak is elege lett a drága és lassú szolgáltatásból.

A karácsonyi ajándékozás hevében sokan nyúlnak mélyen a pénztárcájukba. De miért drágábbak a termékek itthon, mint a tengerentúlon vagy éppen a határ északi oldalán?

A Sony elleni komoly, állami hátterű támadás korántsem az első ilyen volt az utóbbi időkben.

Az írek illegális állami segítségnek tartott kedvezménye miatt sújtanának le az Apple-re.

Ukrán és lengyel állami szervezeteket, vállalkozásokat támadott a kártevő.

Az USA-ban már a gamerek 48 százaléka a hölgyek közül kerül ki.

A WikiLeaks-alapító egészségügyi problémákkal küzd, de nem ezért döntött így.

Politikai menedékjogot nem kért, állampolgárságot pedig csak öt év ott tartózkodás után kaphat.

Igaz, miután lebuktak, bocsánatot kértek az „incidensért”.

A 2016-os elnökválasztás kampányában Ronald Reagan és John F. Kennedy biztathatja voksolásra a szavazókat.

New York állam szerint elengedhetetlen a Bitcoin használatának szigorú szabályozása.

Észtországban már nem csak a helyi lakosok, hanem a külföldiek is igényelhetnek digitális ID-t.

Az Egyesült Államokban az Apple csökkentette az iPod Touch árát. Sajnos itthon még mindig drágán kapható.

Az Egyesült Államokban a Képviselőház törvénymódosítással akarja elejét venni az alkotmányellenes kémkedésnek.

A Sprint 50,000 diáknak ad internetet az Egyesült Államokban, a digitális hozzáférés növelése a cél.

Az Amtrak nagysebességű Wifi hálózatot akar kiépíteni a Boston-Washington DC vonalon. Ha sikerül, az Észak-keleti régióban is folytatódni fog fejlesztés.

AZ USA több mozihálózata, többek között az AMC Theatres, kitiltotta a Google Glasst a filmvetítésekről.

Az FAA elsőként a BP olajtársaságnak és az AeroVironment dróngyártó cégnek adta meg a „felszállási engedélyt”.

A kínai állami média a Google és az Apple megbüntetését kívánja.