Zuckerberg minimalizálni akarja a politikai tartalmak mennyiségét a Facebookon, nehogy azok rontsák a felhasználói élményt.

A Zoom egyik magas rangú vezetőjét vádolta meg egy amerikai bíróság azzal, hogy felhasználói adatokat szivárogtatott a kínai kormánynak, valamint önhatalmúlag cenzúrázott videóbeszélgetéseket.

A Turla hackercsoport öt éven keresztül csapolta EU-országok külügyminisztériumainak számítógépeit. A biztonsági kutatók által Oroszországhoz kötött kiberbűnözők érzékeny adatokat szerezhettek meg.

A politikai kampányok szabályait sértő, az amerikai elnökválasztást veszélyeztető hirdetéseket blokkolt a Facebook, összesen 2,2 milliót.

A Lenovo egykori vezető mérnöke szerint a kínai hatóságok még simán megfúrhatják azt, hogy az ARM az NVIDIA kezébe kerüljön. A dolog mögött természetesen az amerikai-kínai kereskedelmi szappanopera áll, meg némi politikai sértődöttség.

Egyelőre csak az Egyesült Államokban indul a tisztogatás, de a halogatás után valami elkezdődött a Zuckerberg-birodalomban. Más kérdés, hogy a módszer nagyon is felemás, Európában pedig konkrétan nem is működhet.

A platform legambiciózusabb tartalomgyártóit igyekeznek támogatni a TikToknál a nagy politikai nehézségek idején.

Mark Zuckerberg szerint a Facebookon lehetősége lesz a felhasználóknak, hogy letiltsák a politikai reklámokat.

A dél-koreai vállalatcsoport elnökének fiát, egyben jövendőbeli Samsung-elnököt könyvelési csalás és tőzsdei manipuláció miatt vizsgálják. Öt éve húzódik az ügy, hat hónapot már börtönben is ült érte, és lehet, hogy most sem ússza meg.

A közösségi oldal több tucatnyi alkalmazottja azért hallatja a hangját, mert Mark Zuckerberg láthatóan behódolt Donald Trumpnak. Végigvesszük az elmúlt időszak két olyan folyamatát, amiből ez következett.

Reklámpolitikai okokra hivatkozva mindent blokkol az óriás, ami a Facebook Datinghez hasonló randiapp. Enyhén etikátlan módszernek tűnik.

Mark Zuckerberg a tartalomszabályozás híve, ennek a Müncheni Biztonságpolitikai Konferencián adott tanújelét.

A videószolgáltató nyilvánosságra hozta, hogyan próbálja visszaszorítani az álhírterjesztést az idei év legfontosabb amerikai politikai időszakában. Csak hát, azt folyamatosan tapasztaljuk, hogy ez sem jogilag, sem morálisan, sem pedig techikailag nem egyszerű és egyértelmű feladat.

Az Amazon vezér telefonját a Facebook által kezelt WhatsApp-on keresztül törték fel, de a Zuckerberg-birodalom igyekszik másra kenni a hibát.

Néhány éve még szórakoztató kényelmi funkciónak indult, manapság pedig már komoly tényező politikával, személyiségi jogokkal kapcsolatban az automatikus arcfelismerő rendszerek elterjedése. A pro és kontra érveket járjuk körül.

A Facebook teret ad a hazug politikai reklámoknak, de bárki dönthet úgy, hogy kevesebbet néz majd ezekből.

A Facebook a politikusok bejegyzéseit hírértékűnek tartja, ezért nem ellenőrzi azok tartalmát.

Most már szinte hetente jönnek hírek arról, miért lesz drága vagy épp nehezen elérhető valamilyen alkatrész, most politikai okok miatt alakul a pánik. És most épp nem is az amerikai-kínai pofozkodásról van szó.

A Huawei-ügy is csak arra sarkallja a távol-keleti ország gyártóit, hogy saját szabadalmakat és technológiákat használjanak. Kezdődik a tech-hidegháború, de egyelőre Kína nagy hátrányból indul.

Felhasználók tömegei gondolják, hogy a Twitter cenzúrázza és hátrányos helyzetbe hozza a konzervatív politikai feleket, de a valóság ennél sokkal unalmasabb.