A kártékony programok készítői mindig egy lépéssel előrébb járnak, emiatt még egy jó vírusvédelmi szoftver mellett is becsúszhat néha egy fertőzés. Mit tegyünk ilyenkor?

Korábban több látványos és interaktív fotógalériát készítettünk kizárólag a CSS stíluslapokra támaszkodva. Most némi JavaScript-támogatással összeállítunk egy igazán „sokoldalú” képtárat. Ám ahhoz, hogy JavaScript programunknak minél kevesebbet kelljen dolgoznia, megfelelően elő kell készítenünk a talajt.

Olyan galériákat készítettünk az előző leckében, amelyekben a fotók akkor jelentek meg, amikor az egeret az indexképek fölé mozgattuk. E galériák egyedüli hátránya, hogy amint az egérkurzor elhagyta a galéria területét, a fotó eltűnt a keretből. Ezúttal két olyan képgyűjteményt rakunk össze, amelyekben a fotók az indexképre történő kattintáskor jelennek meg, de ami fontosabb, hogy a következő kattintásig a helyükön is maradnak - és még mindig mellőzzük a JavaScript nyújtotta lehetőségeket.

Sorozatunkban a számítástechnika világát fenyegető veszélyekről; a különféle kártevőkről, botnetekről és ezek készítőiről olvashatunk.

Az első magunk készítette weboldal éppolyan emlékezetes lehet, mint mondjuk az első szerelem. A folyamat, amelynek során összetákoltuk, feltöltöttük, behívtuk, és egyszer csak megjelent a böngészőben... valami tagadhatatlanul katartikus élmény. (Igen, a miénk is rettenetesen nézett ki.)

Legutóbbi leckénkben megnéztük, hogyan lehet egy képgaléria indexoldalát néhány egyszerű trükkel feldobni, az átlagosnál érdekesebbé tenni. Ez alkalommal készülő galériánkba némi életet viszünk azzal, hogy amint az egér az indexképek fölé ér, megjelenítjük a kép nagy(obb) változatát - anélkül, hogy egyetlen sornyi JavaScript-kódot írnánk.

Míg türelmesen várakozunk, hogy a kicsinosított, a bevitt adatokat még az elküldés előtt ellenőrző űrlapunk kitöltésével az érdeklődők regisztráljanak a konferenciára, nekikezdünk saját „képgaléria-motorunk” fejlesztésének, amivel előbb a konferenciának otthont adó város néhány nevezetességét, a későbbiek során pedig a konferencián készült fotókat mutatjuk majd be.

Az elmúlt három lecke folyamán felépítettük, csinosítottuk, áttekinthetőbbé és kényelmesebbé tettük űrlapunkat. Ám hiába jelöltük meg azokat a kérdéseket, amelyekre feltétlenül választ várnánk, hiába adjuk meg, hogy milyen formában kérjük az adatokat, ha ezeket a kéréseket a felhasználók figyelmen kívül hagyják. Éppen ezért itt az ideje, hogy ellenőrizzük az adatokat - még az űrlap elküldése előtt.

Az űrlapok formázásakor viszonylag könnyedén megváltoztathatjuk a szövegbeviteli mezők és a gombok kinézetét, ám ha szeretnénk a böngészők gyári rádiógombjai és jelölőmezői helyett valami látványosabbat, akkor azokért bizony meg kell dolgoznunk.

Ez alkalommal megnézünk néhány ötletet arra, hogyan lehet mindezeket minél egyszerűbben formába hozni, valamint elkezdjük kicsit felhasználóbarátabbá tenni regisztrációs űrlapunkat.

Vannak weboldalak, amelyekben van valami, amit nem a készítők tettek bele. Hogy kerül a támadó kód beléjük, és miért nem vesszük észre?

Jelen leckénkben a honlapkészítés egyik, ha nem a „legzűrösebb” területére evezünk: elkezdjük összerakni konferenciánk regisztrációs űrlapját. Ez alkalommal elsősorban az űrlapok tartalmi részével, vagyis a HTML-kóddal fogunk foglalkozni, a formázás (CSS), a helyben történő ellenőrzés és az egyéb kényelmi szolgáltatások (JavaScript) a következő leckékre maradnak.

Aktuális leckénkben két klasszikus dizájnproblémát fogunk egy kicsit alaposabban körüljárni. Először megnézzük, hogyan dobhatjuk fel például főoldalunk híreit egy kicsit lekerekített sarkú (vagy még díszesebb) dobozokkal, majd ezt követően több technikát is kipróbálunk arra, hogy címsorainkat képekkel helyettesítsük, hogy legalább ezek szebb betűtípusokkal jelenhessenek meg oldalainkon.

Ritkaság a nagy dinamikájú képeket (HDRI) készítő ingyenes szoftver. A Picturenaut a legjobb.

Amikor egy szövegszerkesztőben hosszabb dokumentumokon dolgozunk, akkor - jó esetben - a címsorokat megfelelő stílusokkal látjuk el. Részben azért, hogy a későbbiekben egyszerűbben formázhassuk ezeket, részben pedig azért, mert ezek felhasználásával a program létre tudja hozni a dokumentum tartalomjegyzékét. Ha hasonlóan gondosan készítünk elő egy hosszabb HTML-dokumentumot, akkor semmi akadálya annak, hogy ugyanígy automatikusan készüljön el az oldal tartalomjegyzéke.

Amikor honlapunkon sok-sok adatot tartalmazó táblázatokat vagy például tabulált listákat szeretnénk megjeleníteni, akkor e célra leginkább HTML-táblákat használunk. Ezeket a táblázatokat - a megfelelő előkészületek után - néhány stíluselemmel és egy-két JavaScript funkcióval „megfűszerezve” nemcsak sokkal csinosabbá, de áttekinthetőbbé és felhasználóbarátabbá is alakíthatjuk.

Legutóbb azzal az ígérettel fejeztük be a 13. leckét, hogy ez alkalommal elkezdjük oldalunkat JavaScriptből alakítgatni, és hogy az oldal programozott „farigcsálását” a linkekkel kezdjük. Ám mielőtt nekikezdenénk a JavaScript-programozásnak, egy kicsit korrigáljunk oldalunk stíluslapján.

Mire jó egy dobozkészítő program? Hasznos, ha be szeretnénk mutatni egy terméket a weben.

Az előző részben elkészült a szószátyárok 2009. évi konferenciájának weboldala - egész pontosan annak nyitóoldala. Az előző 11 lecke során megtanultuk, hogyan kell felépíteni egy oldal tartalmi és strukturális részét, és azt is, hogyan lehet a tartalmat a kívánt formába önteni. Ez alkalommal belekezdünk a honlapok harmadik „rétegébe”, a viselkedésbe - vagyis a JavaScriptbe.

Sorozatunk előző 11 epizódjában elmerültünk az XHTML leírónyelv és a kaszkád stíluslapok szépségeiben, ami oda vezetett, hogy ma befejezzük a hónapok óta közösen épített első weboldalunkat.