Egy a szerkesztők életét bemutató videósorozat, és egy digitális időkapszula is elérhető.

Eddig is használták azokat, de most már a Wikimediának is haszna lesz belőle.

Ha használjátok az appot, a saját statisztikáitokat is megnézhetitek.

A Wikipédia most először mondta ki hangosan, amit eddig csak sejteni lehetett: az AI-cégeknek fizetniük kellene azért a tudásért, amiből rendszereik nap mint nap tanulnak.

Ez egyelőre nem tűnik annak a forradalomnak, aminek Musk ígérte.

Az új online enciklopédiát az xAI mesterséges intelligenciája, Grok működteti, és Musk szerint nemzeti ügy.

A Wikimedia Alapítvány azt figyelte meg, hogy aggasztó mértékben esik az oldaluk valódi forgalma.

Csak nehogy elterelje a figyelmeteket arról, amit amúgy keresnétek.

A mesterséges intelligencia vége egy olyan helyen szül vitát, ahol értelmesen lehet beszélni is róla.

Nem ezt az első eset, hogy Trump holdudvarának problémája támad a Wikipediával.

A Wikipedia sávszélességének a felét a botok zabálják fel, de van megoldás.

Most akkor tényleg veszélybe kerülhet az ingyenes tudás?

Természetesen mindezt kedvenc platformján, az X-en tette.

Julian Assange egy kis kerülővel ugyan, de hazatérhet Ausztráliába.

A CIA egy korábbi munkatársa "digitális Pearl Harborként" jellemezte a Joshua Schulte által elkövetett adatlopást.

Köröket vert a tavalyi győztes Jeffrey Dahmerre is, közel 50 millió keresésnek volt tárgya.

A milliárdos szerint érdemes lenne jobban szétnézni a Wikipedia pénzügyei körül.

Nagyon könnyed játék, amivel szörnyen sok időt pazarolhatsz el.

A személyes adataink biztonságára fókuszáló DuckDuckGo kereső is megérkezett az MI buliba.

Könnyebb használatot ígér, de sokaknak talán fel sem fog tűnni a Wikipedia új dizájnja.